VI. ker. Angyalföldi út 38. sz.
Ez a háromemeletes kislakásos bérház 1000 négyzetölnyi területet foglal el. Csak egyszobás lakásokat tartalmaz (160-at) és ezeken kívül még csak 20 üzlet, műhely és raktár van benne, tehát összesen 180 bérlemény. Minden lakáshoz külön konyha, kamra és klozet tartozik. Az építési költségek előirányzat szerint 838.000 koronára rúgnak, köbméterenként 20 koronára; a telek értéke négyzetölenkint 400 korona. A terveket Szabó Gyula műépítész, székesfővárosi főmérnök készítette. Az épület 1912. évi szeptember hó 1-én vált lakhatóvá.
UMBRAI LAURA
A BÁRCZY ISTVÁN-FÉLE
FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ TÖRTÉNETE
Budapesten, a többi európai nagyvároshoz hasonlóan, a XIX. század végén súlyos
gondot okozott a lakásínség. A városatyák már a hetvenes-nyolcvanas évek óta
foglalkoztak a problémával, de a liberális álláspontnak megfelelően sokáig elzárkóztak
a piaci folyamatokba történő beavatkozástól. így a városigazgatás csak olyan
szélsőséges esetekben vállalkozott hangsúlyozottan ideiglenes hajlékok (szükséglakások)
létesítésére, amikor a kolera már az egész lakosságot fenyegette.
A XX. század első évtizedében újabb, a háziurakat is rémületben tartó jelenség
színesítette a problémakört. A végeláthatatlan lakbéruzsorának leginkább kiszolgáltatott
munkásréteg, a lakbéremelés ellenszerét felfedezve, főváros-szerte lakbérsztrájkokba,
szélsőséges esetben házrombolásokba kezdett. Természetesen nem ez volt az egyetlen ok, ami
miatt a liberális városvezetés végül is rászánta magát az aktív beavatkozásra. A XIX.
század végén megjelenő hatósági szociális gondoskodás eszméje ugyanis egyre jobban
hatott a közgondolkodásra, így változott a beavatkozástól korábban mereven elzárkózó
főváros politikája is. Mindez természetesen nem varázsütésre történt,
hanem egy átgondolt program részeként született meg. A XX. század első éveiben
Budapest városatyái, a modern igényeknek megfelelően, megkezdték az egész várospolitika
átalakítását, melyben egyre inkább előtérbe került az aktív kommunális gazdaság- és
társadalompolitika.
....
Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja (Wikipédia)
....
A program során 23 bérház, külön 19 lakótelep, illetve 36 emeletes iskola,
15 barakkiskola, és 4 korábbi iskolaépület bővítése (bennük 24 óvoda) épült
majdnem ezer tanteremmel.
Az akcióval párhuzamosan zajlott a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program vidéken.
Az első világháború megakasztotta az építkezéseket. Csak az 1920-as években
folytatódtak, ezt a Liber Endre kislakásépítési programja című szócikk mutatja be.
....
Népies stílusú épületek Magyarországon (Wikipédia)
Az lista a 20. század első felében, népies stílusban (népi romantika, népies szecesszió, erdélyi szecesszió) épült (de nem népi) magyarországi épületeket gyűjti össze alkotók szerint. Az információk hiánya miatt a lista nem tekinthető teljesnek.
A program harmadik ciklusában, 1912. szeptemberére elkészült, Szabó Gyula műszaki tanácsos által tervezett, 1927-ben villanyvilágítással is felszerelt négy kapus bérház első pillantásra semmiféle izgalmat nem tartogat, sőt, némi túlzással egyszerűen jellegtelennek tűnik, kapujaik (és a belső udvarra utcai művészek által festett margaréták) mellett mégsem lehet némi szemöldöktorna nélkül elmenni, hiszen azokat a korban nem épp divatos állatok, így többek közt fura arcú denevérek és majmok őrzik.
Denevér, majom, sárkány és pelikánszerű gólya – egy egész állatkertnyi állat gyűlt itt össze.
Alkotójuk és a megszületésük mögött húzódó történet egyelőre ismeretlen, pedig tökéletes kérdés, hogy százöt évvel ezelőtt miért épp ezekre az állatokra esett a választás. (Vincze Miklós, 24.hu)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
a.jpg)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
a.jpg)
b.jpg)
