A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 26. évfolyam (1892)6. szám
Pártos Gyula- Lechner Ödön: Kecskemét városházának új székháza
...
Ez az anyagi gyarapodás nagyon emelte e város közönségének közszellemét. Lépten-nyomon találkozunk
oly törekvésekkel, hogy erről a késő utókornak is maradandó emlékeket hagyjanak. Ennek a nemes
törekvésnek legszembetűnőbb nyilatkozása volt az, midőn a köztörvényhatóság 1889. évi november havi
közgyűlésén, a város képviselete Lestár Péter kir. tanácsos és polgármester kezdeményezése és pénzügyi
tervezete alapján 700.000 frtot meghaladó összeget szavazott meg városi középületek emelésére és
városrendező munkákra.
Ezek között a középületek között van az 50 év óta vajúdó új városháza, továbbá az új gyalogsági kaszárnya,
a kórház, iskola stb. Legújabban azt határozták, hogy a koronázás 25 éves jubileumának emlékére nagyobb
szabású új városi színházat és vigadót építenek. Városrendezés szempontjából elhatározták a piactér
nagyarányú kibővítését és innen a vasúti pályaházig vezető széles sugárút nyitását, továbbá a nyílt
csatornák beboltozását és a gyalogjárók aszfalttal való burkolását stb. Mindezeket a nagyszabású közmunkákat
a város közönségének az eddiginél nem nagyobb megterheltetésével, csupán a közvagyonnak fokozottabb
gyümölcsöztetése révén a helyes egymásutánban foganatosítják. A középületek közül most az új városháza
kerül sorsára, mely a célba vett közmunkák közül tagadhatatlanul a legjelentékenyebb. A végleges terv
foganatosítására a város közönsége 400,000 frtot szavazott meg és annak elkészítésével és az építés
vezetésével az 1-fő díjat nyert pályaterv szerzőit bízta meg.
.....
A választott stílust illetőleg az épület építőművészi kiképzésekor tervezők a mennyire csak lehetett kerülték
a konvencionális műidomokat, de különösen őrizkedtek az olasz renaissance vagy az úgynevezett Mária Terézia
stílus sablonszerű alkalmazásától, nehogy az ugyanabban a stílusban épített, magasztosan egyszerű és kolosszális
méretű nagy templommal kelljen versenyezniük , de ezt öntudatosan azért is tették, mert egy nagy magyar város
első modern középületének művészi alakításakor nem akarták azokat a műidomokat alkalmazni, melyek legpregnánsabban
mutatják Bécstől való függésünket, hanem inkább a régibb és dicsőbb múlt csapásán haladtak, melyből - épp
városházak alakjában - hazánk felső vidékein igen érdekes műemlékek maradtak. Ebbeli tanulmányukat igyekeztek
szerzők az angol profán építkezés egykorú stílusával összeegyeztetve a szóbanforgó modern célra, a XI. táblabeli
módon, értékesíteni.
A városháza közgyűlési termének
kialakítására később került sor. Ennek oka a falakra tervezett
történelmi
tárgyú festmények tematikájának hosszas megtervezése volt.
Székely Bertalan festőművész típustanulmányaihoz
Kecskeméten és a
környező pásztorvilágban keresett megfelelő magyaros arcokat. A
vérszerződést,
Ferenc József koronázását és a nagy magyar államférfiakat
ábrázoló hat faliképet különleges kazein eljárást
alkalmazva készítette
el 1897 szeptemberére.
A
nagyterem díszítőfestését Götz Adolf végezte. A helyiség bútorait,
famunkáit Rainer Károly szegedi
asztalosmester készítette el. Az
ólomüveg ablakok Kratzmann Ede budapesti műhelyében készültek,
a díszes
sárgaréz csillárt Árkay Sándor műlakatos vállalata szállította 1897
novemberében.
A „NYOMORÚSÁGOS HÁZTÓL” A „SZECESSZIÓ GYÖNGYSZEMÉIG”
A kecskeméti városháza története
