Szecesszió a kolozsvári építészetben

A kolozsvári Kőváry László Honismereti Kör 2010. december 11-én a Györkös Mányi Albert emlékházban vetítéssel egybekötött előadást szervezett Kolozsvár szecessziós építészetéről. Az előadást leginkább egy virtuális kiállításhoz hasonlíthatnánk, ugyanis László Miklós fotográfus a város szecessziós épületeiről és főként azok apró részleteiről készített fotóinak vetítésével párhuzamosan bontakozott ki. A magazinunk jelen számát a Lechner Ödön tervezte villa képeivel illusztráljuk, következő számunkban visszatérünk Kolozsvár más épületeire is. A képekre rákattintva azokat nagyobb méretben is megmutatjuk

A XIX-XX század fordulóján rohamos fejlődésnek induló Kolozsvár építészetében a szecesszió nem jutott akkora szerephez, mint például Nagyvárad vagy Marosvásárhely esetében. A századforduló nagy állami építkezéseihez a történeti stílusokat megfelelőbbnek találták, így a Ferencz József Tudományegyetem neoreneszánsz stílusban, a Vármegyeháza és az Igazságügyi Palota neobarokk stílusban épült fel. Kivételt képez az Egyetemi Könyvtár épülete, amely 1906 és 1909 között épült Korb Flóris és Griegl Kálmán tervei alapján.

A könyvtár építéstörténetének különlegessége, hogy az építészpáros az eredeti tervek neobarokk elemeit időközben szecessziós díszítőelemekkel cserélte fel. Az államilag támogatott építkezések közül csupán a Hubert József által tervezett Kereskedelmi és Iparkamara készült teljesen szecessziós stílusban. Így Kolozsvár szecessziós épületeit főként villák, szállodák (Asztória Szálló) bérpaloták (Uránia Palota) képezik. A villák közül ki kell emelnünk Lechner Károly villáját, mely testvére, a legnagyobb szecessziós építészként számon tartott Lechner Ödön tervei alapján épült 1900 és 1905 között. Lechner magyaros szecessziójával ellentétben, azonban azzal közös célért, a nemzeti építészet megteremtéséért küzdő Kós Károly munkáit is megtaláljuk Kolozsváron.

Ezek közül az egyik legjelentősebb a „Kakasos templom” néven ismert Monostor úti református templom. A templom aszimmetrikus tömegformálása, illetve a románkori és a kalotaszegi népi építészetből származó díszítőelemek egyedi és bensőséges hatást érnek el. Mivel a vetítést részlet-fotók dominálták, az előadás nagy hangsúlyt fektetett a részlet fogalmára a szecessziós építészetben, a rész és egész egységére illetve a szecesszió összművészeti törekvésére. Az előadó Vágó Józsefet idézte, aki az épület szerkezetét az ember csontvázához hasonlította:

„A csontváz már megadja, hogy az állat madár lesz vagy kutya, vagy ember.(…) A váz önmagában kevés, hogy a tökéletes szépséget bemutassa. A test apróbb részei (mint a szem, száj, szemöldök) éppúgy nem csupán dekorációk, mint a csontváz, hanem szerkezeti részek.”

Pál Emese, művészettörténész

Lentebb mellékeljük Lechner Ödön oldalhomlokzati tervrajzát a bemutatott villáról. Forrás: Dr. Kismarty-Lechner Jenő, Lechner Ödön, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1961, 76 old.

Katt a nagyitáshoz: