"Attila kincse"... és átiratai
Lechner, Zsolnay és mások műveiben
A kincs eredetéről
A legnagyobb magyarországi kincsleletet 1799-ben egy szerb szőlősgazda ásta ki Nagyszentmiklóson. Jóval később Hampel József „Attila kincsének” nevezte el. Ugyanis még 448-ban megírta a hun udvart megjárt Priszkosz rhétor, hogy Attilánál vendégeskedve, a vendégek arany és ezüst kupákban fogyasztottak.Lechner és Zsolnay
Mindkét nemzeti alkotóművészünk érdeklődött a keleti művészet és iparművészet iránt. Igaz Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) a távol-keletre nem utazott el, de Zsolnay Vilmossal - elöször 1889-ben - a South Kensington (ma Victoria és Albert) Múzeumban a keleti kerámiákat, az indiai díszítő elemeket tanulmányozta, együtt találtak tárgyakat, rajzokat, amelyek helyileg több helyről származtak.Paczka Ferenc: Attila Halála, 1884
Andrássy Képtár, Krasznahorkaváralja
Paczka Ferenc (1856 - 1925) festményén a nagyszentmiklósi kincs részlete, egy-egy bikafej keretezi Attila ágyát, jelezve ezzel is a a feltételezett összetartozást. A nemzeti érzelmeket is kifejező festmény a korabeli Magyarország területén felfedezett Attila kincsének nevezett lelettel is igyekszik hitelesíteni a környezetet.Lechner Ödön: A kecskeméti Városháza
Székely Bertalan: Vérszerződés (1896-97, falkép)
Munkácsy Mihály katafalkja
Fadrusz, Stróbl, Lechner -1900
"A kormány által alakított országos bizottság Wlassics miniszter elnöksége alatt, a művészi társulatok küldöttjeivel május 5-én megállapították a gyászszertartás részleteit, s kijelölték a szónokokat. Az első beszéd megtartására Wlassics miniszter vállalkozott. A Műcsarnok művészi díszítését Fadrusz, Stróbl szobrászokra, Hegedűs László, Karlovszky Bertalan festőkre bízták, a halottas kocsiét Dudics, Tornai és Vajda Zsigmond festőkre." ( Vasárnapi Ujság 1900. p.316)Feltételezhetően szintén Stróbl Alajos műhelyéből:
Pulszky Ferenc síremlékének kérdéses alkotója
Donáth Gyula Minerva szobra és a mai síremlék
A mai - Pulszky Ferenc síremlékével kapcsolatos - írások a fenti ivócsanak típusú síremlék alkotójának Donáth Gyulát adják meg. Megkeresésünkre több művésztörténész is, erre feljegyzést vagy említést nem ismer, így a jelenlegi síremlék és Donáth Gyula kapcsolat nem tűnik alátámasztottnak. Viszont a Művészet folyóirat 1909-es száma (p.368-371) Donáth munkásságát bemutatandó közli a szobrász által alkotott Minerva szobor fényképét (lásd fentebb a kis képet). Szövegben azt említi, hogy Donáth Gyula síremléket készített Pulszky Ágost részére a Kerepesi temetőben, az ott közzétett - Minerva szobor - kép alatt viszont a felirat: MINERVA. PULSZKY FERENC SÍREMLÉKE DONÁTH GYULA SZOBORMŰVE. Ami Pulszky Ágost és leánya, Henriette sírját illeti Kerepesi temetőben, ott a síremléket Stróbl Alajos és Vögerl Alajos alkotásának mondják (agt.bme.hu).Lechner Ödön: Postatakarékpénztár
Magyaros épületszobrászat Zsolnay kerámiában
1901-ben az egyik legszebb Lechner épületen - a mester legkiemelkedőbb alkotásán - jelenik meg a bikafej, a Postatakarékpénztár sátorszerű, íves tornyának csúcsán. (Lechner Ödön, Baumgarten Sándor: Postatakarékpénztár, Budapest, 1054 Hold utca 4, 1899 - 1901). A tetődísz egyedül is mutatja Lechner filozófiáját a megteremtendő magyar stílusról, ahogy az "Attila kincse" részletét, a bikafejet stilizálja, és amiből kettő itt népies és magyaros közelinek mondható motívumokat fog közre. Az ősi keleti formák és a magyar népművészet régebbről megőrzött formáinak egyesítése révén született volna meg az új magyar formanyelv alapja. És ebben a kerámiának fontos szerepet szánt.
--- "Vannak-e olyan művészeti motívumok, amelyek által építészetünknek eredeti magyar szín és zamat
adható?"
--- "Népstílusunk évszázadokon át minden művészeti áramlattal megküzdött, megőrizve ősi keleti
karakterét"
--- "Mert jól jegyezzük meg, uraim, a nyelv mellett, amelyet beszélünk, egy másik is, egy nem
kevésbé fontos, a forma nyelve is létezik. Ebből a formanyelvből itt az idő, hogy
megalkossuk díszítőművészetünk egész nyelvét"
Kinai tetődekorációk - az épület örzői, védelmezői
Peking - a Tiltott Város tetőszobrai
A Lechner Ödön által a Postatakarékpénztár tornyának csúcsára tervezett kerámiaszobor elemei (dupla bikafej közt magyar népies formák és stilizált mintarészletek) mellett marad az elhelyezés kérdése. A sátorszerű, íves toronytető sem gyakori, de annak élére helyezett épületszobor igazi ritkaság a magyar századfordulóban. A tető dekorációjának témája komolyabban foglalkoztathatta Lechnert, mint akinek kérdésére válaszolt a legendás "Elég, ha a madarak látják!" mondattal.Kossuth-mauzóleum pályaterve, 1902
Lajta Béla, Telcs Ede és Tóth István pályázata
'...melynek lépcsőzetét Attila kincse után mintázott medenczék diszitik'
Budapest székesfőváros törvényhatósága nemzeti közadakozásból létesítendő Kossuth-síremlék vázlatmintájára és tervrajzára nyílvános pályázatot hírdetett 1901-ben. Az első díjat az "1848" jeligéjű terv nyerte - Gerster Kálmán és Strobl Alajos munkája. Lajta Béla (még Leitersdorfer Béla néven) műépítész, Telcs Ede és Tóth István szobrászok a második díjat nyerték meg, "Az eszme halhatatlan" jeligéjű pályaművel. Idézzük a Vasárnapi Újság méltatását:"A kidolgozás eredetisége, s a jól átgondolt eszme hamar kitűnik. A szobrászok is egyértelműleg dolgoztak az építésszel ugyanazon eszmén. Erőteljes az építmény, lehetőleg nyitott, magyar motívumokkal. Ez is boglyakupola, illetőleg sátor-kupola. Az építész azt mondja, hogy Arany „Buda halálá”-ban és a „Tetétleni halmon” költeményeiben találta meg a magyar sátor leírását, azt kívánta utánozni, de hozzá vette az Alföld elterjedt virágának, a harangvirágnak formáját. Fölhasználta díszítésül a végződéseken a magyar református temetők fejfáit, a följárásnál a szentmihályi [nagyszentmiklósi] Attila kincseinek olajmécseit tűzvedrekhez." (Vasárnapi Újság, 1902. IV. 6. 222. p.)
Ahogy a fenti idézetben is dícsérik a szobrászok és az építész harmonikus együttműködését úgy a Budapesti Hirlap is, 1902. március 30-i számában említi a "képfaragók és az építők" munkája közti szerves összefüggést. Érdekes, hogy ez az írás is az Attila kincse ivóedényeit úgy említi mint Attila kincse olajmécseseit. Egyébként a Budapesti Hirlap e második helyezett munkát részesíti előnyben, mai kifejezéssel ez kapta volna a közönségdíjat, amely nem gyászol hanem dícsőit, mely "eszméjében a legtartalmasabb, minden szándékában magyar és eredeti, monumentális Kossuth nimbuszához méltó"Lechner Ödön: Katolikus Főgimnázium, Pozsony
A példamutató felújítás
A Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium története a Pázmány Péter által alapított jezsuita kollégiummal indul 1626-ban. A Főgimnázium 1908-ban költözött a jelenlegi Lechner Ödön által tervezett épületbe. A 2008-tól 2010-ig tartó alapos felújítást a jelenkori "öregdiákok" által létrehozott alapítványból fedezték. A bikafej, mint tetődísz ennél a Lechner épületnél ismét megjelenik a kerámiánál olcsóbb anyagból kivitelezve, de formailag igen igényesen megalkotva.A Kölcsey gimnázium esetében
íves tornyának csúcsán szintén hasonló dísz (volt)
Budapest, 1063 Munkácsy M utca 26-32. VI. ker. főgimnázium , tervezte Kőrössy Albert, 1906. A Lechner tervezte Postatakarékpénztár csúcsdíszének alig változtatott másolata a főgimnázium tornyán nem véletlen, a két építész együtt is dolgozott, nagyszabású pályázaton is például. Egyébként a Kölcsey gimnázium története, Kőrössy Albert munkássága a témája Rózsa György nemrég megjelent kitűnő könyvének (Rózsa György, "Itt nyújt az élet örömet, fájdalmat, tövist és rózsákat", Körössy Albert Kálmán és a Munkácsy utcai gimnázium, Budapest, 2014) Ebből idézünk:"Egy százéves épület története nem fordulatokban bővelkedő, izgalmas kalandregény. Inkább példabeszéd az állandóságról. Ha az idő folyását filmszerűen fel lehetnek pörgetni, az épület hangyaként körülrajzó emberek mellett talán néhány másodpercre felvillannának az átalakítások, a kisebb-nagyobb karbantaró munkák eredményei, a nyári kifestések, vagy a nagy átfogó tatarozások ritka alkalmai, amelyek meghatározzák egy iskola épületének sorsát.
Hogy a torony dísze mikor egyszerűsödött (a fenti kép 1927 körül készült) pontosan nem tudni. Viszont ez a dísz is, mint sok belső dekoráció is, magas szinten egészíti ki az iskola funkcióját, nemcsak a művészeti, de a történelmi tartalmakat is illusztrálja. Az iskola felújítása - mint eddig is számos esetben a száz év alatt - újból aktuális, remélhetőleg a dekoráció sem merad ki. Mint ahogy friss példa is van erre több helyt is."Olyan építészeti alkotás ez, amely kora iskoláihoz képest modern tömegalakításával, dekorációjának egységes, minden részletre kiterjedő felfogásával, hű lenyomata egy száz évvel ezelőtti művészeti irányzat jellegzetesen magyar megnyílvánulásának. Éppen ennek az egységnek a megőrzése jelentheti számára a túlélést. Némi reményre adhat okot, hogy a Munkácsy utcai iskolával szinte azonos évben épült pozsonyi Grössling utcai Lechner-gimnázum milyen gondos és szakszerű felújításon esett át 2010-ben. Reméljük, hasonló sors vár a mi iskolánkra is"
A felújítás során eltünt részletekről
...és egy kissé keserű történet, Kós Károlyt idézve
Ahogy látható, egy felújítás során a torony bádogdekorációja elvesztette a figuratív részleteit, akár anyagi meggondolásból, akár a cifraságot mérsékelendő, nem újult meg, de elhagyták a torony élein végig futó bimbós dekorációt is. Ha sántít is a párhuzam, Kós Károly rövid elbeszélése a bádogos felújítások kapcsán, az értékeink megőrzéséről ide kívánkozik, vehetjük példabeszédnek is, irodalmi parabolának.Kós Károly ide illő parabolája
kis keserű történet a körösfői templom tornyáról
....
Nem tudom, mi volt az, amitől egyszerre keserű lett a torkom, amikor szemembe csillant
a torony fényes horgony bádogos teteje. De az első embertől, akivel találkoztam, azt kérdeztem:
- Ki pléheztette be a tornyot?
Mire az nagy megelégedetten felelte:
- A papunk, instálom. Szép ugyé - és büszkén nézett vissza, le a hegyoldalból a
toronyra -
eltart vagy százötven esztendeig is talán.
Úgy van! Eltart sok ideig így. Több ideig mint a divatjamúlt, és a ma már hamar romlós zsindely.
....
De!
Itt mégis történt valami!
Megindult valami, ami menni fog ezután tovább-tovább, mind sebesebben-sebesebben és még nem tudjuk,
hol áll majd meg.
Frissítés - 2017
Felkerültek a kúszó bimbósorok
Örömteli esemény, hogy a központi torony éleire visszakerültek azok a kúszóleveleknek illetve kúszóvirágoknak nevezett dekoratív elemek, melyet a német irodalom Kriechblume (Krabbe), az angol padig Gothic Crocket néven nevez meg (katt. az alábbi képre a képsorozathoz és a részletekhez). A kúszólevelek a 12.század második felében jelentek meg a gótikus építészetben és oromzatok, fiálék, vimpergák és támívek ferde éleit díszítették. Később a levelektől eltérő más formákat is öltöttek, a Postatakarékpénztár fentebb látott tornyán állatfejek is sorakoznak az éleken.Pogány Móric, Batthyány-emlékmű
Magyar Építőművészet 1912. 7-8. szám
Pogány Móric több változatot tervezett a Batthyány-emlékműhöz. Az első 1907-es, második 1912. 1926-ban lebontották az eredetit és a ma is látható változatot szintén Pogány Móric tervei alapján állították fel. (Budapest, V.ker., Báthory utca, Batthyány-örökmáécses).Beöthy Ákos megcsonkított síremléke
Mivel már ismét nagy érték lett...
Szecessziós értékeinket egy ideig nem becsültük, sokat el is takarítottak. Mára ez megfordulni látszik, becstelen kezek által eltulajdonítva valakinek a díszes szekrényébe vándorolhatnak a nyilvánosságnak kitett szecessziós értéktárgyaink.A Zsolnay-kút bikafejes díszei...
a nagyszentmiklósi ivóedény bikafejét követik
A Zsolnay-kút terve már 1908-ban megszületett, Zsolnay Miklós apjának, Zsolnay Vilmosnak óhajtott emléket állítani. A kút 1912-re el is készült (Pilch Andor építész tervezése, több pécsi épület is fűződik a nevéhez) de előbb helyet nem kaptak neki, majd anyagiakat, végül csak 1930-ban állították fel. A szecssziós jellegű emlékműről egy idézet (Magyar Művészet 1890-1919. I. Szerk.: NÉMETH Lajos, Akadémiai Kiadó, Bp., 1981.):"A Zsolnay-épületkerámia diadala az 1907-es pécsi országos kiállítás volt, ahol minden pavilont Zsolnay-dísz borított. Pécs amúgy is bővelkedik Zsolnay-épületkerámiákban, korszakunkban is számos épületet, bérpalotát burkoltak velük, azonban a szecessziónak nincs nyoma ezeken, inkább eklektikus jellegűek. Egyedül az Irgalmasok temploma elé felállított Zsolnay-emlékkút felépítésében érződik szecessziós vonás, s egyúttal ez a kút összefoglalója is a századforduló virágzó Zsolnay-kerámiája jelentőségének: a pirogránit és eozin alkalmazásának."
Az Attila gyógyforrás: bikafejes szobrok és..
a 'győztes fejedelem', égberagadás domborművei
A fenti képet Kinszki Imre (1901-1945) a fiatalon elhurcolt amatőrként dolgozó kitűnő fotóművész készítette az "Új tárgyiasság" ("Neue Sachlichkeit") jegyében. Anyagszerűen, és meglepő fényhatásokkal, látványosan adta vissza az ivókút környezetét, szinte tapintható a pára, de a bikafejek részletei is a fennmaradt korabeli képeknél, képeslapoknál pontosabban láthatók.
Idézet 1904-ből a Hungária forrásról:
"Az Erzsébet-híd építése közben buggyant elő, sok bajt okozott az építkezésnek,
de most már fel tudják használni, mint elsőrangú gyógyvizet."
(A HUNGÁRIA forrás - B. Hírl. (Fischer) 1904. ápr. 10. p. 1.)
Idézet a Filléres Budapesti Kalauzból (Mátéka Béla, 1933):
"A Gellérthegy lábánál épült Rudas-fürdő boltozatos gőzfürdője még a török Sokoli Mustafa
idejéből (1556) való. Az Erzsébet hídfőnél található a csak nemrégen felfedezett
Hungária-gyógyforrás, hatása a karlsbadi vizekkel vetekszik gyomor-, vese-, májbajok
stb. ellen."
(Szövegforrás: Budapesti Negyed 12. évf. 3. (45.) sz. (2004. ősz))
Egy másik idézet 1933-ból: "MEGNYITOTTÁK a főváros két új gyógyforrását az Erzsébet-híd b-i hídfőjénél." (Újság 1933. aug. 13.)
A korabeli képeslapokat átnézve látható, hogy 1935-ben már használatban van az Attila szabadtéri gyógyforrás (itt lent a középső képrészlet), de a bikafejes szobrok valamint a domborművek még nincsenek rajta. Az előző képsorozatban láttunk már egy képet 1937-ből, amikor ezek is jelen voltak. Az alábbi képsorozat időrendi sorrendben mutatja be a gyógyforrásokat (kisebb magaslaton a Hungária gyógyforrás zárt épülete, a később épült pedig az Attila szabadtéri gyógyforrás - KATT a lenti képsorra)A nagyszentmiklósi kincs több részlete is felfedezhető
Ravatalazó, Debrecen, épült 1931-32
Borsos József egységes terve
"Borsos megszüntette a városban szétszórt felekezeti temetőket és a Parkerdő mellett jelölte ki az új Köztemető helyét. Körutas, íves sétányainak fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a Csónakázótó felé. A Ravatalozó építészeti megoldását festőművészek és iparművészek - részben Debrecen szülöttei - alkotásaikkal méltó módon egészítették ki. Az épületről írt korabeli elemzésekben jeles építészek leginkább a mű magyarságát emelték ki."Boráros János főbíró úr
és a bikafejes ivócsanak