Lechner kirekesztése

Lechner Ödön munkássága csúcsán, a Postatakarékpénztár épületének megépítése után, elvesztette az állam támogatását. Wlassics Gyula kultuszminiszter a Parlamentben kijelentette "Felhívtam az építészeti osztály vezetőjét, és azt mondtam neki, hogy a szecessziós stílust nem szeretem", vagyis Lechner építészeti stílusát, mivel nem tartotta magyar stílusnak. Ezután Lechner mesteriskolájának lehetősége is elveszett, minden követelés ellenére, amit építész és művésztársai kifejtettek.


Az ezt követő időszakban Lechner nem kapott lehetőséget olyan méretű befektetéssel rendelkező épületek tervezésére mint pl. a Postatakarékpénztár. 1905-ben készül a Sipeki-villa, ahol vakolat rajzolatot használ. A villa berendezése, amit szintén Lechner tervez szép részletekkel rendelkezett fénykorában. Katt a felső kis képre, a korabeli Művészet folyóirat jóvoltából láthatjuk a tervrajzokat. Igen jól sikerült a déli homlokzat is. Tömegformálásban igen változatos, több historikus elemmel, toronyrészekkel.

Ezt a stílust folytatja a pozsonyi u.n. Kék templom (1909 - 1913) esetében is, ami Lechner utolsó nagyobb munkája. Több évig készült, de végül a magyar szecesszió egyik legszebb ékszerét sikerült itt megvalósítani, egyszerűbb, kevésbé költséges eszközökkel is.

Ha Lechner nem is kapott már többet állami megbízatásokat, alakja pl. a Japán kávéház asztalánál csak egyszerű jelenléte révén is legendává nőtt. A magyar szecessziós építészet pedig - Lechner nyomdokain - sikeresen folytatódott, főleg vidéken, és a mai határokon túl is, tömérdek követője révén. Hívei, tanítványai munkásságának ismertetése, túlhaladja e cikk kereteit. Itt most csak néhány épületre szorítkozunk, ahol - téma szűkítés céljából - a magyaros ornamens néhány költői megjelenítéseit nézzük meg a Lechner követőinek épületein.

Márkus Géza az építő-festő.
Díszletek és színházak

Márkus Géza rajzolóként kezdte, Hauszmann Alajos illetve Lechner Ödön tervezőirodájában dolgozott. Rokonsága révén közel állt a színházhoz, tervezett díszletei közt sok az épület, úgyis mondhatnánk tervezett épületei díszletként is megvalósultak. (1.Kép) Ezekben historikus nagy formák keverednek szecessziós elemekkel. Tervező építész és díszítő festő egyben, ezt olvassuk ki az alábbi jellemzésből is.

"Meg nem becsülhető frissesség és bátorság van "Az egyszer volt, hol nem volt" című mesedarab díszlet-terveiben... Az építő-festő a könnyű munka helyett, a nehezet, az értékeset, a művészit választotta. Alkotott, kitalált, kombinált egyéni módon..." (Bródy Sándor, A színpadi festészetről, Művészet, 1904, Ötödik szám)


Épület vázlatait is meg kell nézzük, mielőtt fő művét a kecskeméti Cifra Palotát megtekintenénk. Ezekből azokat választottuk ki, ahol a Lechner Ödöntől ismerős rajzolatokat követi, alakítja. (2.Kép) Bródy Sándor a vázlatok kapcsán is ír (Egy építész ötletei, Művészet, 1906)

"Márkus Géza intim terveit kell néhány magyarázó szóval kísérnem. És ő is pesti. De mily különösen az. Most tavasszal voltam az atelierejében, melyet Kallós szobrásszal együtt tart. (Csuda, hogy nem társult egy festővel, egy íróval és egy muzsikussal is. Valamennyinek tudna ötletet adni és mind munkát adhatna neki.)... Egy festő atelierje a Márkus Gézáé. Minden zug tele a színtől szikrázó épületarcokkal, en face és en profil. Színházak vidám arculatai, komor emlékalakok, kecses nyaraló-helyek... Ha fontoskodni akarnék, azt mondanám, hogy valami gótikus ize van mégis mindnek. De ha jól meggondolom, inkább jellemzi egy rejtelmeskedő naivitás. Meg kell magyaráznom, hogy mit értek ezalatt. -- Azt, hogy ez építőmesterben megvan az építésben való hit, neki az nagy és szent dolog. Él benne a sajátságos ösztön, amely bizonyos vonalakat szenvedélyesen kíván."

Márkus Géza több színház építésében vett részt, ezeket ma teljesen átalakítva találjuk meg. Legfontosabb munkája mégis egy kaszinó épülete, a Cifra Palota Kecskeméten. 2002 - 2004 közt újították fel (Europa Nostra Díj 2006 - Európai Unió Kulturális Örökségi Díja).

Az épület a lechneri vonalat követi, díszes betétek az ablakok közt, hullámos párkányok. A mázas homlokzatdíszeket, a tetőcserepet a Zsolnay gyár szállítja, akárcsak Lechner sok épülete esetében.

Az épület első tervén a díszítés az ekkor már ismerős szecessziós stílus hagyományosabb módján veszi körbe az ablakokat, a két ablakot körbevevő függőleges keret pedig még bonyolult rajzolatú. (3-4.Kép) A végső kivitelben a homlokzat díszei már nem az ablak függvényei, azzal egyenrangú elemek és nem is akármilyenek, olyan egyedülállóan fantáziadús dekorációk, melyek önálló művészi alkotásnak is tekinthetők. Ahogyan Márkus a népies motívumokat ötletes műalkotásokká alakítja, szinte eleven lényekké varázsolja, arra példát a katalán Gaudinál találunk, aki a hagyományos mór épületdíszeket alakítja át, rakja össze művészi szinten, szürreális lényekké. (5.Kép - képsorozat)