Szecessziós magazin
Szecessziós magazin





Lechner Ödön Kék Templom



L

echner Ödön nagy örömmel vette, hogy 1909-ben a pozsonyiak megbízzák egy templom tervezésével, ugyanis már több éve nem kapott állami megbízást. Még 1902-ben Wlassics Gyula kultuszminiszter a Parlamentben (főként Lechner épületeire célozva) mondja nagy helyeslés közepette, hogy "Felhívtam az építészeti osztály vezetőjét, és azt mondtam neki, hogy a szecessziós stílust nem szeretem" - mivelhogy ő azt nem tartotta magyarosnak. 1903-ban pedig az új kultuszminiszternél Berzeviczy Albertnél vall kudarcot a kezdeményezés, hogy legalább egy mesteriskola vezetésével bíznák meg az építész társadalom által elismert mestert, akiben ma is a magyar építészeti formanyelv kezdeményezőjét tiszteljük.


N

os, lehet hogy Lechner időnként depresszióba esik, anyagilag mélypontra sülyed (kávéházi tartozását később Vágó József fizette ki) de ekkor művészi tehetsége, akaratereje művészi makacssága feltámadt, a Kék Templommal igazi ékszerszekrényt alkotott, ahogy azt Komor Marcell nevezte írásában. Ma a templom Pozsony büszkesége, sőt Szlovákia szimbóluma a brüsszeli Mini-Európa parkba. (lásd a képsort, KATT a fenti képekre)

A

z Árpádházi Szent Erzsébetnek (aki állítólag Pozsonyban született) szentelt templom mérsékeltebb anyagi alapjait sem volt könnyű összegyűjteni, Lechner az eddigi nagy épületeitől eltérően kevesebb kerámiát használ, a téglaszalagok helyett pedig inkább falszalagot és magyaros formájú falfelületeket tervez. Ezzel a homlokzati falak sokkal mozgalmasabbá váltak még az addigi Lechner épületekhez képest is. A Zsolnay gyár kékes mázas cserepei a tetőn, az ezzel rímelő kékes színű mozaikcsíkok és betétek a falakon adták a templom Kék jelzőjét.





Az északi homlokzat kapujának története

I

tt kell elmondanunk, hogy a pozsonyiak már három éve foglalkoztatták Lechnert. Az 1906 és 1908 közt épült a Pozsonyi Királyi Katholikus Főgimnázium terveit szintén ő készítette, a templom ehhez az iskolához kapcsolódott. A szülők kérésére az iskolaudvar megmaradt a diákok testmozgása céljára, a városi elöljáróság ezzel egyetértve a szomszédos telket ajánlotta fel azzal a kikötéssel, hogy a templom a környék lakosságát is szolgálja majd.


L

echner a kijelölt telken változtatott, saroktelket követelve, úgy módosítva a templom elhelyezését, hogy ezáltal két bejáratot kapjon, egyet a diákoknak az északi oldalon szemben a Főgimnáziummal, másik a keleti oldalon a lakosság részére. Ezzel Lechner a hagyományos templom tájolást (főbejárat nyugaton, másodkapu pedig délen) teljesen megfordította a jobb bejárás, a funkció kedvéért. (Katt a fenti képre az északi homlokzat képeiért)





A Kék Templom kékségéről

A

templom eredeti színe szürke lehetett a vizsgálódások szerint, a kék jelzőt a Zsolnay gyárban készített, e templom számára égetett kék tetőcserepek színe után illetve a falakon a kék mozaik díszek, mozaiksorok színe után kapta.


A

mi a fenti képeslapon a sárga falreliefeket, falszalagokat illeti a színezés helyes, a korabeli leírás ezt megerősíti. "A széles falfelületeket kívül sárga, lapos reliefekkel szakította meg a műépítő, ezekkel tagozta többféle alakban: kereszt, kör, ablaktámláról lecsüngő magyaros ornamentikával, köztük kék-fehér mozaikcímerekkel, rózsákkal, füzérekkel és a Szentháromság jelképével, a háromszögbe foglalt szemmel." (Szyllaba Emil: A pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumnak Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet királyné emléktemploma). Az eredeti sárga falreliefek és a kék tető ill. mozaikok szépen emelték ki egymás színét, viszont azt el kell ismerni, hogy a falak kékre való utólagos átfestése ha nem is az eredeti terv szerinti, de telitalálat.







A főbejárati kapu - a templom egyik fő ékessége

B

aranszki E. László, a gimnázium 1909/10. Értesítőjében írja: "Külön kell szólnom a főkapuról, mely monumentalitásával és mégis bájos egyszerűségével mindenkit meglep. A kapukeret erőteljes tömegként emelkedik ki a fal síkjából. A kapunyílás egyszerű, tág: félellipszissel zárt csaknem négyzet. A talppárkány erőteljes kidagadással erősen legömbölyített élű oszlopokká válik itt... Az egész kapu mintegy rá van tapasztva a falra. Talán a magyar Alföld vályogépítkezéséből a monumentális építés felé való fejlődés útjának egy jelzőköve ez a kapukeret."





A

kapu felett levő mozaikkép Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja a "rózsák csodája" jelenetben. Erzsébet élelmet vitt a szegényeknek, de amikor a szigorú földesúr ezért megrója, a lány hirtelen letagadja, mondván csak rózsa van a kötényében. És ekkor isten valósággá váltja az ártatlan hazugságot, a kötényben a kenyérből rózsák lesznek. (Katt a fenti képre a képsorozathoz) A jelenet a krónika írója szerint télen játszódik le, talán karácsonykor, erre utalhat a két fenyőfácska is, sőt még az eszményi háttér aranyló díszei is.

E

gyébként a mozaik stílusát illetőleg, Bizánc újrafelfedezése, a neobizánci stílus kialakulása, azon belül a mozaik művelése, már a XIX század közepén elkezdődik (pl. az angol preraffaeliták), de a szecesszióban is ismerős (Körösfői Kriesch Aladár is több mozaikot készít a bizánci stílushoz közelítve).

A

2,6 méter átmérőjű kép Vaszary Kolos esztergomi prímás ajándéka volt a templom számára, tervezője Vaszary János, akinek igen szép szecessziós festményei is közismertek (köztük a népszerű Aranykor, 1897-98). A mozaikot Róth Miksa számlázza, és sajátjának vallja a visszaemlékezéseiben. (Róth Miksa vallomásai. Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről, Budapest, 1942)







A kék mozaikok

S

tílusosan Szent Erzsébetnek a legendabeli rózsáit látjuk a falakon, sok fantáziával különféle anyagokból kialakítva: kék üvegmozaik, festék, alumínium lemez, gipsz. Az kaput és kisebb mértékben az ablakokat is stilizált rózsák keretezik. A templom Lechner szép elképzelésében egyben egy szimbolikus rózsalugas, amin átragyognak a csillagok.



A

hogy Róth Manó (Róth Miksa műhelye) kimutatásából kiderül, ő készíttette és helyezte el a Lechner által megrendelt mozaikdíszeket, összesen 60 kisebb-nagyobb ábrát, szimbólumokat és mozaikszalagokat, melyek teljes hossza 730 méter (!).





A Lechner tervezte bútorok

A

templom belső minden részletét Lechner Ödön tervezi, sokszor át is tervezi. Nála is egyenrangú volt az iparművészet az építészettel, a stílusbeli összhangot, a részletek művészi tökéletességét ugyanúgy feladatának tartotta, mint a legnagyobb art nouveau művészek, Horta vagy Gaudi. (KATT a képre, a padsorokat mutatjuk itt meg)








Az ólomüvegablakok

A

z üvegablakokat a második világháborús rombolás nyomán felújítva látjuk viszont. A felújítás során igyekeztek az eredeti állapotot visszaállítani, kivéve a címereket, melyeket szándékosan hagytak el. Az írásos feljegyzések szerint az ablakok színét, az üvegelemek minőségét úgy válogatták, hogy a rákerülő napsugarak minden szögből más-más hatást keltsenek, amit a fénykép nem tud visszaadni, sőt a film is csak részlegesen.










A művészetet nem lehet siettetni.

A

Szent Erzsébet templom épitése - akárcsak a másik, előző lechneri templom a kőbányai Szent László - túlhaladta a kitűzött határidőt. Itt is, ott is, hogy a tervező vagy a kivitelező késlekedett-e máig nem világos. Pozsonyban még a vakolat is lefagyott egyik télen, nyáron pedig a munkások sztrájkoltak. Kőbányán a templombelső tervezését már elvették Lechnertől, de a pozsonyiak is erősen türelmetlenkedtek. Tény, hogy Lechner Ödön a tervezést nem siette el, de a gimnázium is érvényesítette szempontjait, több tervváltozat készült a végleges előtt, valamint a templombelsőnél is voltak bőven változtatások menet közben. De végül Lechner részletekbe menő tervezése, figyelme, a következetes minőségi munkája sikerre vezetett, mindmáig nemcsak egyik legszebb templom, de sikeres is amit e templomban kötött házasságok nagyon nagy száma mutatja.




A

fenti tervrajzokban (KATT a fenti képre) találunk egy első változatot, ahol ovális alaprajzon a templomot kupola fedi - mitöbb vasbetonból tervezve - amit később a megrendelők kérésére és talán anyagi okokból is hagyományosabb tetőre kellett cserélnie. Tény, hogy sok tervváltozat készült - az egyik a Japán Kávéháznak az asztalán készült (lásd a képsorban a vázlatot) - és Lechner makacsul kereste a legjobb megoldásokat. Amikor a Minisztérium is sürgetésre fogta, Lechner legendás válasza ez volt: "A művészetet nem lehet sürgetni". A minisztérium reakciójáról nincs tudomásunk, de a műteremben mindenki elképedt a mester merészségén.





A templombelső

A

templom látogatói a belsőbe belépve csodálatos élményről számolnak be, amit talán semmilyen fénykép nem tud visszaadni. A nyújtott térélmény, a két domináló szín összhangja, a díszítések egyszerű elrendezése, de egyben részletgazdagsága talán sejthető az alábbi képekből:


A

csillár szintén Lechner Ödön tervei szerint készül, aki azt szimbolikus husvéti "lángoszlopként" értelmezte.





Képgaléria

A

templomról Sipos Gyöngyi küldött Magazinunknak újabb felvételeket, melyeket az alábbi képgalériában lehet megtekinteni. Sipos Gyöngyi sok éve járja az országot, többek közt a szecessziós épületek fotózása is foglalatossága. Építészeti részletekről készített fotóinak száma már az öt ezer felett jár. Katt. az alábbi képre









Irodalom


Részletesen olvashatunk a Kék Templomról építészeti vonatkozásban,
Gerle János könyvében: Lecher Ödön, Holnap kiadó, 2003


A Pozsonyi Érsekség első segédpüspöke, Haľko József széleskörű kutatás nyomán megírta a templom történetét, eredeti szövegidézetekkel, sok nagyméretű képpel ilusztrálva. A könyv jelenleg jutányos áron kapható.
Haľko József: A Kék templom. A pozsonyi Szent Erzsébet templom története, Budapest, 2007





Köszönet


A fotók nagyobb részét Szabó Réka fotósnak köszönjük. A cikk létrejötte pedig Bolemant Évának köszönhető.