Most a 2012-es év végén, de még a 2012-es jubileumi Klimt-év alkalmából a itt az alkalom hogy nézzük meg a festő legnépszerűbb képeit közelebbről és kihangsúlyozva a részleteket.

Gustav Klimt az egyetlen nagy művész aki festményein egyesiti az u.n. magas művészi formákat az iparművészeti ornamentikával. Varázslatos női arcok virág- és textilmintákkal, ékkövekkel elboritva. A hölgyek nem ruhákat hordanak (már akik hordanak) hanem absztrakt dekorációt. A férfiak szögletes a nők kerek és virágos mintákat viselnek.

A bécsi szecesszió tudatos és meghirdetett elve volt az iparművészet magas szintű művelése. Az épitészetben, az épületbelsőben ez többeknek is sikerült (Wagner, Olbrich, Hoffmann), de a festészetben ehhez Klimt festői zsenije kellett.

A képek forrása többségében a Wikipédia szabadon felhasználható és részletekben is bemutatható képei. A tallózáshoz a jobboldali képes menű használható, ha csak tisztán a képet szeretnénk látni arra a Csak a kép ikon szolgál.

Adele Bloch-Bauer portréján találkozik a természetesen festett arc az absztrakt arany-dekorációval. Utóbbi nemcsak háttér mozaikján látható, de a hölgy ruháját is ez alkotja. Klimt három évig dolgozott rajta, 1907-ben fejezte be. Ugyanez év májusában a Crefeldben megnyitott az u.n. Francia Művészeti Kiállitáson már kiállították. Itt Monet, Pissarro, Sisley, Cézanne képei mellett a Wiener Werkstätte, a Bécsi Mühely is kapott egy termet, ennek részletét látjuk itt, a Deutsche kunst und dekoration folyóirat egyik 1907-es illusztrációja nyomán.

Klimt 1903-ban ellátogatott Ravennába, ahol nagy hatással voltak rá azok a pazar bizánci mozaikok amelyek még Justinianus uralkodása alatt készültek (5., 6. század). Az, hogy a hátterük nem a természet, hanem egy csillogó - spirituális ihletettségű - mozaikfelület volt, találkozott kora szimbolista festészeti felfogásával, ami a perspektivikus látásmód helyett a sikszerű kompoziciót preferálta. Igy indult Klimtnek az a festészeti periódusa, amit arany korszaknak neveznek, és aminek csúcsa Adele Bloch-Bauer portréja.

A képet a második világháború alatt a nácik "szerezték meg", s csak 2006-ban került vissza - birói itéletre - az eredeti család tulajdonába. Utóbb $135 millió dolláros áron kelt el egy árverésen, akkor ez volt a legmagasabb összeg, amit festményért fizettek.

Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer I., 1907, olaj, arany és ezüst lemezek, 140 × 140 cm, New York, Neue Galerie Neue Galerie

Az előbb látott Adele Bloch-Bauer volt sokak szerint Klimt modellje a Judit I képnél. Itt kevésbé intellektuális, ellenkezőleg, ez a festő leglátványosabb és leghíresebb femme fatale vagy másképp végzet asszonya alakja. A korabeli kritikusok a csábitó Salomet is meglátták benne. A halálos csábítás megjelenítője ugyanis a XIX század második felében Salome volt, több híres művészeti alkotás témája.

A budapesti képtárak látogatói még emlékezhetnek a kiállított Gustave Moreau Salome tánca Heródes előtt képre. De ismert Oscar Wilde Salome szindarabja, az abból készült Richard Strauss opera és Flaubert Heródiás c. novellája stb. Judit ás Salome története részben hasonló, részben más. Judit az erényes özvegy ledér ruhában megy el az ellenség táborába ahol evett és ivott Holofernésszel, majd miután a vezér teljesen lerészegedett, saját kardjával vágta le fejét. Judit a legendában a hősies erény képviselője, Klimtnél viszont erotikussá lesz.

Klimt a Judit legenda hajdani környezetéhez hűen, egy asszír reliefet választ amikor a hátteret megfesti. Ezt a reliefet mellékeltük itt kisebb ilusztrációként. A harmadik kis illusztráció a Judit II kép szintén inkább Salomera emlékeztet aki tánca jutalmául Keresztelő Szent János fejét kéri Heródestől.

Gustav Klimt: Judit I, 1901, olaj és aranylemez, 64x42 cm, Bécs Österreichische Galerie Belvedere

Obszcén és pornográf - volt sokak véleménye amikor Klimt bemutatta az új bécsi egyetem mennyezetére, az orvosoknak szánt pannót. A festőt művésztársai támogatták ugyan, de nem úgy az orvosprofesszorok! (Sajnos a vitatott pannókat a német katonák elégették a visszavonulásukkor) Végül a heves vita miatt Klimt kiszállt a projektből, az addig kapott összegeket visszafizette. Az itt látható képet pedig birálóinak szánta (hogy pukkadjanak meg) női főalakja ugyanis a fenekét mutatja. Eredeti címét - Becsmérlőimnek - csak barátai tanácsára változtatta Aranyhallá ami a viz alatti világra céloz.

Ami folyóba elmerült nők századvégi témáját illeti, az nem volt ritka. Itt balra Nagy Sándortól is bemutatunk egy remek alkotást. De amig más festők a női áldozatot festik e témában, addig Klimt egy csábos vöröshajú démont. A téma az angol művészektől indult (lásd fentebb Millais képét), de itt a forma, az érzékien hullámzó haj arabeszk vonala a francia art nouveau jellemzője.

Gustav Klimt: Aranyhal, 1901, olaj, 181x67 cm, Solothurn, Kunstmuseum

A csók - Klimt legnépszerűbb műve, amit az osztrák kereskedelmi termékeken még táskákon, pólókon, stb. is sokszor viszontláthatunk. Itt nincs túl merész erotika és a nagy többség által mindig is elfogadott volt. A férfias minta és a stilizált nőies virág dekoráció tölti ki a képet, de amitől élővé lesz, az a szeretetteljes vagy szerelemteljes póz, az odaadó arc.

A vita még ma is tart, plátói vagy fizikai szerelem a kép témája? A valóság az, hogy a téma a kettő sajátos kombinációja - ha egyáltalán ilyesmi lehetséges - mint amilyen valószinüleg Klimt és Emilie Flöge kapcsolata is volt.

Évente együtt nyaraltak Salzkammergut vidékén az Attersee tó partján, de ugyanakkor szakmai kapcsolatban is álltak. Kevesen tudják, hogy Emilie Flöge neves divattervező volt, akinek Klimt is tervezett (más bécsi szecessziós művészekkel együtt). A Klimt festmények dekorációi is mások lettek volna ha nem ismeri meg Emiliet, akinek ruháit hordták Klimt festményeinek megrendelői. Gustav Klimt: A csók, 1907-8, olaj, 180x180 cm, Bécs Österreichische Galerie Belvedere

A nő három életkora egy másik ismert téma a századfordulóból. Itt bemutatunk egy képet Jan Tooroptól és kettőt Edvard Munchtól akiket Klimt is nagyon kedvelt. A Toorop készült korábban, még impresszionista stilusban, utóbbi kettő pedig már áthatva a századvég szimbolizmusától, az art nouveau hullámzó vonalvezetésével.

Az emberi élet korszakai, az öregedés régi témája a festészetnek. A századvégi nőkultusz nyomán az élet korszakait ekkor három nő alakjával szokták ábrázolni.

Klimt az élet ciklusait, az emberi szenvedést, örömöt és bánatot együtt ábrázolja ezuttal részben ideális, részben tragikus jellegel. Virágzás és hervadás. A gyermek és a nő ideális képe mellett az öregasszony stilusában már teljesen realista, nem titkolja az idő által megviselt testét, amit kiméletlenül részletez a festő.

Gustav Klimt: A nő három életkora, 1905, 180 x 180 cm, olajfestmény, Róma, Galleria Nazionale d'Arte Moderna e Contemporana

Lebegő szépségek és virágmozaik. A Klimtre jellemző stilus kettősség, az ideális testek és a dekorativitás. Ez a kép a ravennai látogatás után készült, a kép felét a virágokból összeállitott mozaikdiszlet tölti ki.

A kép cime a "Vizi kigyók" a viz alatti környezetre utal. A hosszabban elnyúló növényi vonalak, a vizszintesen hullámzó formák, a sarokban levő nő áramló hajtincsei utalnak erre. Ennél erőteljesebb a sodró hatás és kompozició, azon a hasonló témájú grafikán, ami a bécsi szecessszió vezérlapjában, a Ver Sacrumban (Szent tavasz) is megjelent.

Gustav Klimt: Vizi kígyók II, részlet, 1904-7, olajfesmény, magántulajdon.

Klimt legérzékibb, legerotikusabb képe. A mitologikus tematikájú képek sorozatában amig Judit ránk szegezi - veszélyes - pillantását, Danae szeme zárva. Önmaga élvezetében elmerülve zárja ki a világot.

A témát Klimt előtt is többen megfestették, köztük a nagy velencei reneszánsz festő Tizian. Itt két változatát is mutatjuk tőle. (Katt a kis képre balra fent) A legenda szerint Acricius királynak megjósolják, hogy végzetét saját leányának leendő fia okozza majd. A király ekkor elzárja lányát egy földalatti bronz börtönbe, de Zeusz, akinek megtetszett Danae szépsége aranyeső képében ott is utoléri.

Gustav Klimt: Danae, 1907, 77 x 83 cm, olajfestmény, Hans Dichard Gyüjtemény

Művészeti és iparművészeti csúcs. A Bécsi Műhely művészei, a gazdag bankár és műpártoló Adolphe Stoclet meghívására - a pénz nem akadály jelszóval - a világ talán legtökéletesebb összművészeti alkotását hozták létre Brüsszelben.

A palotában, elkészülte után, Brüsszel és Párizs művészei és előkelőségei gyültek össze a fogadóesteken. Az épület Hoffmann tervezése, a belsőben Klimt irányítása alatt pedig ez a csodálatos fríz készül. A palotáról két kép látható itt (katt a fenti kis képre) a Klimt által készített vázlat pedig itt látható.

Ahogy a mellékelt képen is látható, az ebédlő mindkét oldalát hatalmas Életfa fríz borítja. A fa spirális ágai közt itt az Őlelkezők részlete látható. A nő virág és körmintás ruhája a férfi köpenyének geometrikusabb mintázatával találkozik. Utóbbiban mintha felismernénk Klimt otthon hordott művészköpenyét, amit itt mintákkal látott el. (lásd a Csók képnél a kis fotókban).

Gustav Klimt: Életfa fríz, előzetes vázlat, részlet. Forrás: Wikipedia

A vázlat után itt egy eredeti részlet a Frízből: A táncoló leány. Nemrég egy forgató csoport járt a Stoclet palotában, és eddig nem látott részletességgel fotózta Klimt alkotását. A felvételeket a Taschen kiadó Klimt kiadványa tartalmazza mintegy díszkiadásban. A mellékelt kép a kiadó reklámanyagából származik, amit időszaki értesítőjében küldött el.

Az iparművészek féldrágakövek, aranylemezek felhasználásával dolgoztak és helyezték bele mindezt a carrarai márványba.

Gustav Klimt: Életfa fríz, A táncoló leány. Forrás: Taschen kiadó reklámanyaga.