Időben a hódmezővásárhelyi református templom (1897) a legelső (de mindenképp a legelsők közt), amely kalotaszegi tornyot használta mintának a torony tervezésekor. SÁNDY GYULA a historikus stílusok elkötelezettje, de népi építészeti elemeket és dekorációt használ, már jóval Kós Károly és a Fiatalok alkotásai előtt. Ksőbbi templomainál már kevésbé látunk a kalotaszegi toronyhoz hasonlót (csak a székesfehérvári fiatornyos), de 1944-ben Kézdivásárhelyen visszatér ehhez a toronytípushoz (hét kép a KÉPSORban)

A századfordulón - az európai kultúra történetében először - egy-egy régió hagyománya vált stílusalkotóvá. A paraszti hagyományra épült vernakularizmusok saját "centrumokat" találtak, a kulturális tradicióban leggazdagabb vidékeiken (Karéliát Finnországban, Kalotaszeget Magyarországon)

Kaszab Miklós építész, szintén egyik legelső művelője a magyar népi-paraszti építő- művészeti iránynak. A műegyetemi tanulmányait Budapesten végzi és 1904-ben nyer oklevelet. A Magyar Építőművészek Szövetsége által a Wellisch-féle alapból hirdetett pályázaton második helyet nyer. (Turista-ház, Művészet folyóirat, harmadik évfolyam, 1904. 3.szám, 185 oldal)

Az 1904-es St.Louis-i és 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjának falképén a pompás viseletbe öltözött templomozókat a festő egységbe komponálta a föléjük magasodó közös hajlékkal és annak tornyával. De nemcsak az ünnepi viseletek kötik a nép művészetét a templomokhoz, hanem a református templomok gazdag belső, festett és hímzett dísze is.

A képek és a rajzok Malonyai Dezső: A magyar nép művészete I. kötetében jelentek meg. A gödöllőiek mellett sok illusztrációt készített a velük együtt dolgozó Edvi Illés Aladár neves festő, akinek rajzait a Művészet folyóirat még 1904-ben közölte, Lyka Károly A falucska temploma írása mellett. Ebből idézünk:
"A templom a falu akadémiája, parlamentje, meteorológiai intézete, telefonja, whiperje, szive-lelke. Van templom falu nélkül, de nincs falu templom nélkül, így lesz ez, míg a falu falu lesz. Sokszor csodálkoztam azon, hogy az építőművészek ezt a gyönyörű témát nem ragadták meg szívvel-lélekkel."

Horti Pál Saint Louis-i pavilonja, 1904.

Részlet Horti Pál beszámolójából: "A magyar iparművészeti társulat a „Manufactures Buildungben" kapott 600 négyszögméter helyet. Ezen terveztem és építettem meg azt a négy tornyos magyar udvarházat, melynek udvara és helyiségei kiállított iparművészeti tárgyainkat ölelik fel.

A homlokzatot Kriesch Aladár sikerült freskója díszíti, melynek gazdag színhatású kalotaszegi alakjai nagy érdeklődést keltettek." (Itt lentebb egy két képből álló montázs látható - KATT a KÉPSOR-ra az eredeti méretes képekhez)

A gödöllőinek számító építész, Toroczkai Wigand Ede ideális falutervében az egységes stílusban képzelt új település szerves alkotóelemeként látjuk viszont a tornyot, de ő maga, noha 1907-től az I. világháborúig Erdélyben dolgozott, templomot sohasem épített. Egy stílizáló makett a Gödöllői Városi Múzeumban talán mégis az ő megvalósítási szándékát jelzi.

NAGY SÁNDOR
KÖRÖSFŐI KRIESCH ALADÁRRÓL. (Magyar Iparművészet, 1922)
"...a népszigeteken talált virágok oly csábítón szépek voltak s annyit ígértek, hogy ezek továbbfejlesztésére egész életprogrammot készített jó Aladárunk. "Szép virágos kert a mákói templom" énekelték Kalotaszegen... Az a Kalotaszeg olyan kiáltó ellentéte volt ennek a kozmopolita Ninivénknek, hogy lelkesedésében még a nagyhírű apai nevet is megváltoztatta és lett Körösfői."

A gödöllőiekkel együtt dolgozó Medgyaszay István - elszakadva Kalotaszegtől - templomépületein megalkotta a kalotaszegi torony stilizált változatait, kupolás, centrális, tehát a kalotaszegitől eltérő formájú templomterekhez kapcsolva.

A képen Vác mint egy ideális kertváros látható, a háttérben a Medgyaszay tervezte templom, amit Rárosmulyadon építettek fel. (lásd a 11 db. képet a KÉPSOR-ban)

Kós Károly az elzártan, a hagyományokhoz híven, a grand art és a népművészet szoros kapcsolata folyományaként kialakult erdélyi építészetet tartotta nemzeti jellegűnek.

A népi-paraszti kultúra volt elsődleges a szemében a nemzeti jelleg tekintetében, miként kortársai, a gödöllőiek képző- és iparművészetében is. (lásd az öt grafikát a KÉPSOR-ban)

Kós Károly építészetében a sajátos toronysisak tűnik fel a Jánszky Bélával tervezett zebegényi és a kolozsvári templom mellett a Zrumeczky Dezsővel közösen tervezett állatkerti házakon. (Hat kép a képsorozatban)

Az állatkerti házak tornyain a kalotaszegi torony már messzire szakad a templomtól. Nála a torony önállósodott, új típusú és funkciójú épületekhez kapcsolódott, más vidéken: egészében profanizálódott tehát. (Négy állatkerti kép a képsorozatban)

Még az első világháború előtt készült a sátoraljaújhelyi „Bortemplom” (Magyar Királyi Állami Közpince). Tervezője Váczy-Hübschl Kálmán, id. (1877., Esztergom – 1946., Vác). Az építész akárcsak Medgyaszay magyar viszonylatban korán elkezdte a vasbeton használatát, de a dekoratív épületelemekről ő sem mondott le. A toronyfalon látható mértani dekorációt a saját házán is viszont látjuk (Hübschl-villa, Vác, 1910-11) (katt. a képsorozatra)

Szeghalmy Bálint a két világháború közt folytatja a Kós Károly és a Fiatalok által megkezdett jellegzetes népi-paraszti építészeti utat, és a kalotaszegi torony ihlette templomok sokaságát tervezi meg egyéni stílusban. Szintén ő a folytatója az összművészeti törekvéseknek, az épületekbelső minden részletét is egységes szellemben tervezi meg. (Lásd a két képsorozatot - összesen 12 kép)