Nagyvárad. Fekete Sas-szálló


Nagyvárad. Fekete Sas palota

Bemutató az épület felújítása kapcsán


"Legnagyobb dícséretet érdemlik a bérlők
Hillinger Lipót és Komornyik Benedek urak.
Az egész szállodában nem maradt legkisebb
hely sem mely festésen, lakkírozáson,
padoltatáson át nem esett volna"
(Nagyvárad, 1874)

A szerzőkről

Képes párhuzamok














Képgaléria



















Egy kis időutazás


kezdő idézet Péter I. Zoltántól




A

mai épület nevét az egykori Fekete Sas fogadóról kapta, amelynek helyén eredetileg, a 18. század elején, még egy jelentéktelen, zsindelyfedeles kis földszintes épület volt. Ez 1714-ben mindössze három szobából állott, és ebből is az egyik városháza-szerepet töltött be, a másikban a „Sasjegy alatti csapszék” volt, míg a harmadikat boltként bérbe adta a város. 1722-ben egybekapcsolták a szomszédságában levő Sas (majd csak később lett Kossuth) utcai „serház”-zal, majd 1753-ban immár a Kispiac (a későbbi Szent László tér) felé terjeszkednek, megvásárolva az ottani szomszédos földszintes házat. Ahogy Lakos Lajos városi levéltáros írta: „az 1765. évben mindezeket kiépítvén így az akkori viszonyok és fogalmakhoz képest már most egy óriási épülettel és egy fundussal rendelkeztek, mellyel a Sas alapjait megveti…” Ettől kezdve használták fogadóként.

A

z 1753. esztendei bővítés után az épületet „jádzó szín”-nek is használták. A 19. század elejére szűknek bizonyult a fogadó, ezért 1807-ben emeletet húznak rá. 1836 júniusában tűzvész pusztított Újvárosban. Leégett a téren levő kis földszintes házak többsége, a Sas fogadóval együtt. Egy évvel később újjáépítették, de nemcsak a kispiaci homlokzatát, hanem a Sas utcában levő részét is. Ekkor már erős alapokra építették, mivel még az 1851-es árvíz sem tudott kárt tenni benne...

E

zen a linken, a Péter I. Zoltán Százéves a Fekete Sas palota írásban hosszan is tovább olvashatunk az épület történetéről, tervezéséről, utóéletéről. A mait megelőző Fekete Sas szállodáról, az étteremről, az orfeumelőadásokról, a kávéházról, a lapokban közzétett reklámokról, adomákról pedig a Péter I. Zoltán Nagyvárad a kávéházak városa – Kávéházi élet a Monarchia idejében - Fekete Sas írásában terjedelmesen is olvashatunk.

Péter I. Zoltán Podmaniczky-díjas helytörténész, újságíró (Nagyvárad, 1949). 1991–2009 között a Bihari Napló munkatársa. A Budapesti Műszaki Egyetem műemlékvédő szakmérnöki karán tanult. 1992-től számos helytörténeti és irodalomtörténeti könyve jelent meg.

















Az új épület


A

z épülettel kapcsolatosan a XX.század első éveiben változatos elgondolások voltak. A Fekete Sas Szálló bérlője, Hillinger Lipót és fia Hillinger Miksa felújította volna, de bérleti joga 1907-ben lejárt. A városi tanács 1905-ben szakmérnöki mérlegelés nyomán a lebontás és újjáépítés mellett döntött.



A

régi jó idők letűntek, a modern technika terén az üzletemberek versengése új és új kényelmeket s szórakozást nyújt a publikumnak, amely természetesen azt kultiválja, ami fényes, új és modern. Az idők vasfoga alaposan kikezdte a Sast, amelynek jövő értékesítése képezi most a város intézőköreinek egyik gondját. A törvényhatósági bizottség elvben úgy határozott, hogy a Fekete Sas épületét lebontja és újjáépítteti [...]

A

monumentális építkezés költségei 600 ezer koronán belül mozoghatnak. A pályázónak alkalmazkodnia kell a főmérnök hivatalos terveihez. Ezek szerint az épület két emeletes lesz, modern vigadó, táncterem, szálloda, kávéház, étterem téli kerttel. A Kossuth Lajos utcai oldalra több üzlethelyiséget kell tervezni, és általában az a szempont vezeti a várost, hogy terület minél jobban kihaználtassék, vagyis az óriási befektetéssel szemben megnagyobbodott jövedelem is kecsegtessen.    (Nagyváradi Napló, 1905. március 17.)


E

zek után 15 pályaterv érkezett amit október végén vitték a Budapestre a szakértő zsűri elé, ahol a Pezsgő jeligéjű terv kapta az első díjat. Ennek tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. De még a hónap elején a város vételi ajánlatot kapott a Fekete Sas és a Zöldfa Szállóért. Az ajánlattevők dr. Adorján Emil és dr. Kurlander Ede a két épület leltárértékét, 741 ezer 300 koronát fizettek volna és átvállalták a pályázat kötségeit. A város elsőre nem válaszolt, a két ügyvéd egy modósítással decemberben megismételte ajánlatát, amit kezdetben nem, de végül 1906 márciusában elfogadtak. Az új tulajdonosok, az újabb tervekkel a pályázat győzteseit, Komor és Jakab urakat bizta meg. (Katt a fenti képre a két tervhez - ami időközben sokat változott)




A

z 1907 áprilisi engedélyezési terv (BML - Bihar Megyei Levéltár) látható fentebb, amit közszemlére is kitettek. A későbbi, 1907 decemberi kiviteli terven a Vigadó kisterme nemcsak, hogy alacsonyabb lett a szomszéd házhoz igazodva, de homlokzatát is áttervezték. (katt a fentiekre a nagyításhoz). De már a kiállított terv is egyöntetű sikert aratott. Bordé Ferenc polgármester-helyettes azt nyilatkozta: "Ha nekünk ilyen szép terveket nyújtottak volna be annak idején - bizonyosan nem adtuk volna el a Fekete Sast." (A Fekete Sas építése. Nagyváradi Napló, 1906. augusztus 9.)

A

mig az 1906-os terv még barokkos megoldású, neobarokk homlokzatot mutat, addig az 1907-es tervek már sűrű magyaros díszítéssel, hullámzó növényi dekorációkkal, sasokkal és emberalakokkal rendelkeznek. A sasok helyébe kakasok kerültek, a Vigadó oromzatán levő táncosok valószínüleg nem készültek el, viszont a domborművek igen. A sürű növényi dekorációból már eredetileg is néhol kevesebbet valósítottak meg (lásd a lentebbi fejezetekben, a részletképeken).



















Az északi homlokzat három része

és relatív egysége









A

z északi homlokzat a Kossuth utca felé néz (Strada Independentei) és három részből áll (Katt a nagyításhoz). Komor és Jakab három különböző épületet tervezett melyek mögött eltérő méretű termek voltak, eltérő funkcióval. Még az emeletek száma is eltérő, ami egy épületen belül a tervezők bátorságára vall. Ezeket az eltéréseket, ami a szecesszió gyakori asszimetráját is tükrözi, a részletekkel relatíve egységesítették. Igy valamennyi ablak félköríves záródású, az hét oromzat formában három féle, de szimmetrikusan vannak elhelyezve.

A

változatos tömegformák egymás mellé helyezése, az épület fokozatosan növekvő mérete, a népies dekoráció ötvözése a historikus formákkal a részletekben, együtt, mondhatni egy három tételes páratlan szépségű építészeti szinfoniát alkot, az európai szecesszió legszebb alkotásai közt.


A

funkcióbeli sokféleséget jól mutatja az 1907. június 16-án, a Fekete Sas, a Zöldfa szálloda és a Vigadó Résztvénytársaság által publikált közlemény, a a Szent László tér és a Kossuth utca sarkán levő, 4800 négyzetméternyi területen levő épületkomplexumban a szálloda, kávéház, vigadó, étterem, cukrászda és üzlethelyiségek bérbeadásáról. (Forrás: Főúr, fizetek!: Kávéházi élet Nagyváradon, a Monarchia idejében. szerző: Péter I. Zoltán, Noran Libro Kiadó, 2013.)

— A szállodában 90 vendégszoba, fürdőszobák és mellékhelyiségek vannak, központi fűtés, villanyvilágítás, négy lépcső és két lift mellett.

— Az étterem a következőkből áll: nagy étterem (250 négyzetméter), különterem (80 négyzetméter), vörös terítékes helyiség (80 négyzetméter), amelyekhez nagy- és különkonyha, illetve hidegkonyha tartozik a kamarákkal, tálalóval, pincével és egyéb helyiségekkel együtt.

— A kávéház 450 négyzetméter területű, 50 méteres utcahomlokzattal, melyhez nyolc különszoba tartozik a szükséges mellékhelyiségekkel együtt. — A vigadó egy 500 négyzetméteres nagyteremből, illetve egy 200 négyzetméteres kisteremből áll ruhatárakkal, öltözőkkel, előcsarnokokkal együtt. Hozzá tartozik két nagy és több kisebb étkező- és cukrászdai helyiség, külön konyhákkal, kamarákkal, mellékhelyiségekkel.

— Az üzlethelyiségek megoszlása: a Szent László térre néz öt darab, a Kossuth utcára néz 16, míg a passzázsban 40 üzlethelyiséget adnak bérbe.














Északi homlokzat 1

A Kis Vigadó





A

z északi homlokzat első része (színessel kiemelve) öttengelyes, közepén található a bejárat a passzázsba. A bejárat felett egy látványos, félkörben domborodó üvegkupola található, felette az ovális ablak osztása a kivitel során (előnyére) változott. Ez és a négy ablak feletti ovális ablak sugaras osztást kapott, amilyet már az eredeti terven is láthatunk a Szt.László térhez legközelebb álló oromzaton, vagy akár a földszinten, az üzletek bejárata felett. A passzázs bejáratának a két oldalára és az ablakok közé tervezett florális dekorációt feltételezhetőleg már erdetileg sem készítették el, a négy ablakkötényben levő domborműveket viszont igen. (Katt a nagyításhoz)


részletképek





közelképek






A felújítás előtti és utáni kerámiadíszek




A

bejárat feletti kerámiadekoráció fotói: 2013 és 2016. Láthatóan a kerámiadekoráció cseréje során azok színe is más lett, alakjuk és méretük változatlan














Északi homlokzat 1

A Kis Vigadó domborművei
























Északi homlokzat 2 - a Nagy Vigadó

szélső rizalit-oromzatok







részletképek






közelképek







A felújítás előtti és utáni kerámiadíszek




A

z északi homlokzat - a Nagy Vigadó szélső rizalit-oromzatainak fotói: 2013 és 2016. Láthatóan a kerámiadekoráció cseréje során azok színe is más lett, alakjuk és méretük változatlan














Északi homlokzat 2 - a Nagy Vigadó

a központi rész





  


részletképek





közelképek






A felújítás előtti és utáni képek




A

Kossuth utcai homlokzat fotói: 2013 és 2016














Északi homlokzat 2

a Nagy Vigadó domborművei és felirata














E

z a két dombormű is a Vigadóra utal, egy tánc és egy színházi jelenet jelképes ábrázolásával. A nemrég újraalkotott felirat megemlékezik az első nagyváradi magyar nyelvű szinielőadásról az épületben.

A

hogy a MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI kiadványban olvassuk, a kolozsvári szintársulat 1798. aug. 23-án érkezett Váradra és augusztus 26-án tartotta első előadását a "Fekete Sas"-ban, csak rövid ideig időzött itt, mert Debreczenbe vonzotta őket az országos vásár és a Hegyalján is meg akarták kísérleni, hogy szüret idején lehetne-e ott sikeres előadásokat rendezni. De azért nagy hatást értek el első előadásukkal, a "Süketnémá"-val, mit annak is köszönhettek, mert a mű magyarosítója: Hatvani István, akkor táblabírája volt Bihar-megyének, ki szindarabok írásával, németből történő fordításával is igazolta, hogy mily lelkes barátja a szinészetnek.

A

táblán szereplő és azt hajdan állító Szigligeti Társaságot Endrődi Sándor költő kezdeményezte. Ez egy 1892-ben alapított irodalmi társaság volt melynek célja többek közt "Nagyvárad és Bihar megye társadalmi egyesülése a szellemi élet emelése, elhunyt jeleseink kegyeletes kultusza..." De a társaság javasolja nemsokára az első őnálló nagyváradi kőszinház nevét is, és így indul az 1901-ben alapított nagyváradi Szigligeti Színház. A 2011-ben adminisztratív szempontból újjászervezett nagyváradi Szigligeti Színház, Bihar megye legnagyobb magyar kulturális intézménye mind a mai napig.














Északi homlokzat 3

A Fekete Sas szállodarész







A

z északi homlokzat a Kossuth utca felé néz (Strada Independentei) és három részből áll. Az első rész (itt színessel kiemelve) öttengelyes, közepén található a bejárat a passzázsba. A bejárat felett egy látványos, félkörben domborodó üvegkupola található, felette az ovális ablak osztása a kivitel során (előnyére) változott. Ez és a négy ablak feletti ovális ablak sugaras osztást kapott, amilyet már az eredeti terven is láthatunk a Szt.László térhez legközelebb álló oromzaton, vagy akár a földszinten, az üzletek bejárata felett. A passzázs bejáratának a két oldalára és az ablakok közé tervezett florális dekorációt feltételezhetőleg már erdetileg sem készítették el, a négy ablakkötényben levő domborműveket viszont igen. (Katt a nagyításhoz)


részletképek





közelképek





















Komor-Jakab zömök saroktornyai, zárt erkélyei



A

z épület egyik, ha nem is feltűnő, de meghatározó jellegzetessége a Szt.László tér felé eső, szállodai rész két sarokmegoldása. Ezek saroktornyok itt szorosan az épületbe integráltak a horizontális erkély és az egységes ablakstílus által. Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épületeket megnézve az építészpáros egyik kedvenc épületformáját ismerhetjük fel.


A fenti épületek, felső sor:
- 1906-1907, Nagyvárad, Kereskedelmi és Ipari Kamara (Oradea, D.Zamfirescu utca 3)
- 1904-1905, Nagyvárad, Stern Palota (Fő utca (Oradea, Republici) 10-10/A.)
- 1909-1910, Budapest, Komor és Jakab saját háza, irodája (Keleti Károly 29-31)
az alsó sorban:
- 1901-1902, Szabadka, Zsinagóga (Zsinagóga tér - Subotica, Trg Sinagoge)
- 1906-1907, Kecskemét, Iparosotthon (Széchenyi tér 1-3)
- 1907, Szabadka, Kereskedelmi Bank Rt. (Subotica, Korzo 4)


E

nnek a koraközépkori jellegű zömök saroktoronynak első megjelenését a Komor-Jakab épületeknél (lást a fenti illusztráció utolsó képét), a szabadkai zsinagógánál látjuk. Ismert, hogy a neoromán stílus már a XIX század közepén megjelenik felhasználva a román stílus elemeit. Az Egyesült Államokban nemzeti jelleget is kapott, lásd Henry Hobson Richardson műveit, hasonló toronnyal ott a Thomas Crane Public Library (Quincy, Massachusetts, 1878–1882). Richardson munkássága a századfordulós finn építészetre is hatott, mégis jelen esetben, mivelhogy köztudott Komor és Jakab erőteljes magyaros törekvése, feltételezhetőleg nagyobb súlya volt a magyar építészeti romanika jelentős épületeinek, mint például a jáki vagy a lébényi templomok, azok saroktornyai.

É

s, hogy e zömök tornyok használata valóban a magyar nemzeti jelleget szolgálta, annak jó bizonyítéka, hogy a Fiatalok, akik Lechner Ödönt meghaladva, de szintén a magyar nemzeti építészet megteremtését célozva, beépítik az 1907-es terveikbe. Igaz, hogy ezúttal a közvetlen forrás Erdély régi építészete, de a Fiatalok által is kedvelt finn illetve angol megfelelő stílusirányzat is közrejátszik.


















A felújított épület színei




A

z épület korábbi felújításakor egy világos sárga színt választottak, a részletek fehér kiemelésével. A 2016-ban befejezett homlokzat felújításkor előzetes falkutatást végeztek, megvizsgálva az egymást elfedő festékrétegeket, amig megkapták az eredeti színeket. A részletek diszkrét kiemelését tekintve érdemes idézni Komor Marcell véleményét a homlokzatok színéről. Igaz, a lenti mondata még régebbről származik, és a budapesti Pesti Hírlap házára vonatkozik (Bajcsy-Zsilinszky út 78.), de akkori elképzelése a Fekete Sas épületére is érvényes maradt.

A

szép kompozíció megérdemelné, hogy részletei diszkréten alkalmazott kettős színezés által kiváljanak a keretből, amit jelenleg a monoton sárgás szín - a vakolat eredeti színe - nem enged meg.

Idézet forrása: K.M. (Komor Marcell), A Légrády testvérek épülete (Építő Ipar, 1895, részlet)




A

z alábbi felvételt a Többarcú Nagyvárad közölte 2013. július 7-én. Épp azt az időszakot örökíti meg, amikor a tér felé eső homlokzat egyik oldala már a friss felújításon is átesett, ahol a fal már más színű, a részletek pedig sötétebbek. A másik oldal világos sárga, a dekoratív részletek fehérek. (a kép nagyítható)


















Nyugati homlokzat 1

A Fekete Sas szállodarész







A

z északi homlokzat a Kossuth utca felé néz (Strada Independentei) és három részből áll. Az első rész (itt színessel kiemelve) öttengelyes, közepén található a bejárat a passzázsba. A bejárat felett egy látványos, félkörben domborodó üvegkupola található, felette az ovális ablak osztása a kivitel során (előnyére) változott. Ez és a négy ablak feletti ovális ablak sugaras osztást kapott, amilyet már az eredeti terven is láthatunk a Szt.László térhez legközelebb álló oromzaton, vagy akár a földszinten, az üzletek bejárata felett. A passzázs bejáratának a két oldalára és az ablakok közé tervezett florális dekorációt feltételezhetőleg már erdetileg sem készítették el, a négy ablakkötényben levő domborműveket viszont igen. (Katt a nagyításhoz)


részletképek





közelképek



















Nyugati homlokzat 2

A tornyos épületrész







A

z északi homlokzat a Kossuth utca felé néz (Strada Independentei) és három részből áll. Az első rész (itt színessel kiemelve) öttengelyes, közepén található a bejárat a passzázsba. A bejárat felett egy látványos, félkörben domborodó üvegkupola található, felette az ovális ablak osztása a kivitel során (előnyére) változott. Ez és a négy ablak feletti ovális ablak sugaras osztást kapott, amilyet már az eredeti terven is láthatunk a Szt.László térhez legközelebb álló oromzaton, vagy akár a földszinten, az üzletek bejárata felett. A passzázs bejáratának a két oldalára és az ablakok közé tervezett florális dekorációt feltételezhetőleg már erdetileg sem készítették el, a négy ablakkötényben levő domborműveket viszont igen. (Katt a nagyításhoz)


részletképek





közelképek






A felújítás előtti és utáni képek




A

Szt.László téri tornyos épületrész fotói: 2010 és 2016