Szecessziós magazin
Szecessziós magazin

Építőművészek Ybl és Lechner korában

Tanulmánykötet - TERC kiadó, 2015

            

"Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az Építőművészek Ybl és Lechner korában című tanulmánykötetünk a TERC kiadó
gondozásában
.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Művészettörténet szakán végzett fiatal szakemberek – klubunk tagjai – írták a tizennégy építész, illetve építészpáros életművét feldolgozó tanulmányokat, amelyeket korabeli tervrajzokkal, archív és mai fényképekkel illusztráltunk.

A bemutatott alkotók a kor jeles építőművészei, akiknek a nevéhez Budapest és a történelmi Magyarország számos kiváló épülete köthető. Az Osztrák-Magyar Monarchia kora a romantika, a historizmus és a különböző századfordulós irányzatok világa, ennek megfelelően igyekeztünk minden fontosabb építészeti stílusirányt bemutatni az életműveken keresztül.

Ajánljuk a könyvet elsősorban a magyar építészet és a várostörténet iránt érdeklődő és az architektúra szépségére nyitott közönségnek, akik alaposabb és szélesebb körű ismeretekkel szeretnék gazdagítani a boldog békeidők építészetével kapcsolatos tudásanyagukat. "

(Rozsnyai József a tanulmánykötet szerkesztője)
Bevezető fejezetek,
a monográfiák szerzői és az építészek

Sisa József  BEKÖSZÖNTŐ
Rozsnyai József  ELŐSZÓ
Rozsnyai József  


ÉPÍTŐMŰVÉSZEK YBL És LECHNER KORÁBAN.
BEVEZETŐ
Dúzsi Éva  HANS PETSCHNIG (1821-1897)
Jász Borbála  LINZ BAUER ISTVÁN (1838-1880)
F. Dóczí Erika  RAY REZSŐ LAJOS (1845-1899)
Kelecsényi Kristóf
és Torma Ágnes  
SCHMAHL HENRIK (1846-1912)
Telek Ágnes  NAY REZSŐ (1853-1907) és STRAUSZ ÖDÖN
Horváth Zsuzsa  AIGNER SÁNDOR (1854-1912)
Oszkó Ágnes Ivett  BAUMHORN LIPÓT (1860-1932)
Kinczer Ágnes  HÜBNER JENŐ (1863-1929)
Bodó Péter  SÁNDY GYULA (1868-1953)
Kerekes Margit  BŐHM HENRIK (1867-1936) és HEGEDÜS ARMIN (1869-1945)
Baldavári Eszter  KŐRÖSSY ALBERT KÁLMÁN (1869-1955)
Pálinkás Szilvia  KÁRMÁN GÉZA ALADÁR (1871-1939) és erényi ULLMANN GYULA (1872-1926)
F. Dóczi Erika  RAY REZSŐ VILMOS (1876-1938)
Andrássy Dorottya  MARSCHALKÓ BÉLA (1884-1962)




A tanulmánykötetben szereplő építészek - Ybl és Lechner kortársai - mind hozzájárultak városképünk alakításához, építészettörténetünk fejlődéséhez. Ízelítőül itt csak néhány építész egy-egy épülete kapcsán idézünk néhány gondolatot a könyvből, illusztrációként használva a Szecessziós Magazin fotóiból is többek közt.

A tanulmánykötet a több mint 400 oldalával, a több száz tervrajzzal, korabeli és mai fényképpel, névmutatóval és helységnévmutatóval a művészet- és építészettörténészek egyik alapkönyve lesz, de az építészet rajongóinak is kitűnő, élvezetes olvasmány és illusztráció gyűjtemény.


 Hans Petschnig (1821-1897)






Az osztrák származású Hans Petschnig (1821-1897) az 1850-es és 1860-as években vezető stílussá vált romantika vagy más néven romantikus historizmus alkotója. Első nagyszabású és egyben legjelentősebb megbízása a közismert budai főreáliskola (a mai Toldy Ferenc Gimnázium - KATT fentebb a nagyításhoz és a szövegrészletekhez)


















Aigner Sándor (1854-1912)






Az Üllői úton sétálva messziről látható az Erzsébet Örökimádás templom fehér tornya. Aigner Sándor főművéről van szó, aki rövid életpályája alatt számos bíróságot és templomot épített az egykori nagy Magyarországon. Kortársaihoz hasonlóan építészeti tanulmányait Bécsben kezdte, ahol Friedrich von Schmidt tanítványaként hamar a neogótikus stílus hű követője lett. (KATT a képekhez)






Baumhorn Lipót (1860-1932)









Baumhorn Lipót műveinek, csupán a jegyzéke a jelen tanulmánykötetben teljes három oldalt tesz ki. Itt csupán a szecesszióval való kapcsolatáról egy gondolat, lévén, hogy e monográfiának alcíme: A historizáló szecesszió (zsinagóga-) építésze. KATT a fenti kis képre a nagyításhoz és a szövegrészletekhez)


















Schmahl Henrik (1846-1912)







Schmahl Henrik életművéről eddig nem jelent meg tudományos igényű összefoglalás. Pedig pályája ívét olyan alkotásokkal írhatjuk le, amelyek nemcsak közismertek - mint az Uránia és a Párisi-udvar - de építészeti értelemben véve is színvonalas alkotásai közé tartoznak Budapest főútjainak, elsősorban az Andrássy útnak és a Nagykörútnak. (KATT a fenti kis képre a nagyításhoz, képek sorozatához és a szöveghez)





Bőhm Henrik (1867-1936)

Hegedűs Ármin (1869-1945)








Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin hosszú munkásságuk alatt a szecessziótól a neobarokkon át az art decóig több mint 70 ismert épületet alkottak. Legismertebbek közül, az Újpesti Városháza, a Szervita téri Török Bankház, a Dob utcai iskola közül, itt az utóbbiról két kép és egy rövid leírás a tanulmány nyomán. (KATT a fenti kis képre a nagyításhoz, képsorozathoz és a szövegrészlethez)



















Kármán Géza Aladár
(1871-1939)
Ullmann Gyula
(1872-1926)







A Kármán és Ullmann iroda Magyarországon csaknem egyedüliként, főképp Otto Wagner (1841-1918) és Joseph Maria Olbrich (1867-1908) munkásságának, a bécsi szecessziós stílusnak a követőjeként vált ismertté. (KATT a fenti kis képre a sorozathoz és a rövid leíráshoz)