Építőművészek Ybl és Lechner korában
Tanulmánykötet - TERC kiadó, 2015
"Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az Építőművészek Ybl és Lechner korában
című tanulmánykötetünk a TERC kiadó
gondozásában.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Művészettörténet szakán végzett fiatal szakemberek – klubunk tagjai – írták a
tizennégy építész, illetve építészpáros életművét feldolgozó tanulmányokat,
amelyeket korabeli tervrajzokkal, archív és mai fényképekkel illusztráltunk.
A bemutatott alkotók a kor jeles építőművészei, akiknek a nevéhez Budapest és
a történelmi Magyarország számos kiváló épülete köthető. Az Osztrák-Magyar
Monarchia kora a romantika, a historizmus és a különböző századfordulós irányzatok
világa, ennek megfelelően igyekeztünk minden fontosabb építészeti stílusirányt
bemutatni az életműveken keresztül.
Ajánljuk a könyvet elsősorban a magyar
építészet és a várostörténet iránt érdeklődő és az architektúra szépségére
nyitott közönségnek, akik alaposabb és szélesebb körű ismeretekkel szeretnék
gazdagítani a boldog békeidők építészetével kapcsolatos tudásanyagukat. "
(Rozsnyai József a tanulmánykötet szerkesztője)
Bevezető fejezetek,
a monográfiák szerzői és az építészek
Sisa József | BEKÖSZÖNTŐ |
Rozsnyai József | ELŐSZÓ |
Rozsnyai József
| ÉPÍTŐMŰVÉSZEK YBL És LECHNER KORÁBAN. BEVEZETŐ |
Dúzsi Éva | HANS PETSCHNIG (1821-1897) |
Jász Borbála | LINZ BAUER ISTVÁN (1838-1880) |
F. Dóczí Erika | RAY REZSŐ LAJOS (1845-1899) |
Kelecsényi Kristóf és Torma Ágnes | SCHMAHL HENRIK (1846-1912) |
Telek Ágnes | NAY REZSŐ (1853-1907) és STRAUSZ ÖDÖN |
Horváth Zsuzsa | AIGNER SÁNDOR (1854-1912) |
Oszkó Ágnes Ivett | BAUMHORN LIPÓT (1860-1932) |
Kinczer Ágnes | HÜBNER JENŐ (1863-1929) |
Bodó Péter | SÁNDY GYULA (1868-1953) |
Kerekes Margit | BŐHM HENRIK (1867-1936) és HEGEDÜS ARMIN (1869-1945) |
Baldavári Eszter | KŐRÖSSY ALBERT KÁLMÁN (1869-1955) |
Pálinkás Szilvia | KÁRMÁN GÉZA ALADÁR (1871-1939) és erényi ULLMANN GYULA (1872-1926) |
F. Dóczi Erika | RAY REZSŐ VILMOS (1876-1938) |
Andrássy Dorottya | MARSCHALKÓ BÉLA (1884-1962) |
A tanulmánykötetben szereplő építészek - Ybl és Lechner kortársai - mind hozzájárultak
városképünk alakításához, építészettörténetünk fejlődéséhez. Ízelítőül itt csak néhány
építész egy-egy épülete kapcsán idézünk néhány gondolatot a könyvből, illusztrációként
használva a Szecessziós Magazin fotóiból is többek közt.
A tanulmánykötet a több mint 400 oldalával, a több száz tervrajzzal, korabeli és mai
fényképpel, névmutatóval és helységnévmutatóval
a művészet- és építészettörténészek egyik alapkönyve lesz, de az építészet rajongóinak
is kitűnő, élvezetes olvasmány és illusztráció gyűjtemény.
Hans Petschnig (1821-1897)
Az osztrák származású Hans Petschnig (1821-1897) az 1850-es és 1860-as években
vezető stílussá vált romantika vagy más néven romantikus historizmus alkotója.
Első nagyszabású és egyben legjelentősebb megbízása a közismert budai
főreáliskola (a mai Toldy Ferenc Gimnázium - KATT fentebb a nagyításhoz és a szövegrészletekhez)
Aigner Sándor (1854-1912)
Az Üllői úton sétálva messziről látható az Erzsébet Örökimádás
templom fehér tornya. Aigner Sándor főművéről van szó, aki rövid
életpályája alatt számos bíróságot és templomot épített az egykori nagy Magyarországon.
Kortársaihoz hasonlóan építészeti tanulmányait Bécsben kezdte, ahol Friedrich von Schmidt
tanítványaként hamar a neogótikus stílus hű követője lett.
(KATT a képekhez)
Baumhorn Lipót (1860-1932)
Baumhorn Lipót műveinek, csupán a jegyzéke a jelen tanulmánykötetben teljes
három oldalt tesz ki. Itt csupán a szecesszióval való kapcsolatáról egy
gondolat, lévén, hogy e monográfiának alcíme: A historizáló szecesszió
(zsinagóga-) építésze.
KATT a fenti kis képre a nagyításhoz és a szövegrészletekhez)
Schmahl Henrik (1846-1912)
Schmahl Henrik életművéről eddig nem jelent meg tudományos igényű összefoglalás.
Pedig pályája ívét olyan alkotásokkal írhatjuk le, amelyek nemcsak közismertek - mint
az Uránia és a Párisi-udvar - de építészeti értelemben véve is színvonalas
alkotásai közé tartoznak Budapest főútjainak, elsősorban az Andrássy útnak és a
Nagykörútnak. (KATT a fenti kis képre a nagyításhoz, képek sorozatához és a szöveghez)
Bőhm Henrik (1867-1936)
Hegedűs Ármin (1869-1945)
Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin hosszú munkásságuk alatt a szecessziótól a
neobarokkon át az art decóig több mint 70 ismert épületet alkottak.
Legismertebbek közül, az Újpesti Városháza, a Szervita téri Török Bankház,
a Dob utcai iskola közül, itt az utóbbiról két kép és egy rövid leírás a tanulmány nyomán.
(KATT a fenti kis képre a nagyításhoz, képsorozathoz és a szövegrészlethez)
Kármán Géza Aladár
(1871-1939)
Ullmann Gyula
(1872-1926)
A Kármán és Ullmann iroda Magyarországon csaknem egyedüliként, főképp Otto Wagner
(1841-1918) és Joseph Maria Olbrich (1867-1908) munkásságának, a bécsi szecessziós
stílusnak a követőjeként vált ismertté.
(KATT a fenti kis képre a sorozathoz és a rövid leíráshoz)