Keresd meg a hat mozgó elemet. Kattints a nagyításhoz, majd katt vissza.
Décsei Géza, a megbízó
Perselyből fizetett
Décsei Géza (1896-1960) prelátus, művészeti író. Másfél évtizeden át volt a pesterzsébeti
templom plébánosa. 1936-tól megbízta Nagy Sándort a pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya-templom,
majd a Szent Erzsébet-templom díszítésével.
A templom díszítése nem központi támogatásból, hanem a hívők filléreiből készült el,
Nagy Sándor unokája szerint Décsei a perselyből fizette a festőt.
Décsei szavai Nagy Sándorról
"Mintha csak a sokszor félreállított művész ismételten megújuló mostoha sorsa kísértene
Nagy Sándor körül, olyan részvétlenül, magára hagyatottan áll a mának művészei között,
pedig művésznek a legkiérettebbek közé tartozik."
Miután Nagy Sándor nagy fölénnyel nyeri
meg a pécsi temetőkápolna freskóira kiírt pályázatot, de mégsem kapja meg a munkát, Décsei
védelmébe veszi.
"a kivitelezést, a magyar művészet örök kárára elnyerték mások, azzal a
megokolással, hogy Nagy Sándor tervei oly végtelenül szépek és finomak, hogy azokat szinte nem lehet
kivitelezni. Pedig, hogy finomságban mit tud ez a mélyen és komolyan nagy művész, azt tessék ellenőrizni..."
Ez az írás 1934-ben jelent meg a Magyar Művészetben (Tizedik évfolyam, második szám). Két
évre rá, 1936-ban Décsei saját plébániájában tud munkát adni neki, jóllehet a korabeli
szűkösség nem engedte meg a megfelelő juttatásokat.
Nagy Sándor, az alkotó
Jobb az eltávozottaknak
Nagy Sándor (1869-1950) a gödöllői művésztelep nagy egyénisége, Körösfői-Kriesch Aladárral mellett.
A telep művészei a magyar szecesszió legszebb műveit alkották meg a Nagy-Magyarország területén, de
külföldön is sikerrel szerepeltek. Barátja és alkotótársa Körösfői-Kriesch Aladár 1920-ban
hal meg, Nagy Sándor sok mindenben hitét veszti, a világháború pedig nemcsak a szecessziót sodorja el...
Nagy Sándor Décseihez irt levele, 1936
"Őrült egy ország. A községháza udvara tele és tele a szegények bútorával, amit kegyetlenül
elárvereztek adóba. Hogy mi megy itt az elképzelhetetlen. Nem kommunista, de egyenesen anarcho-nihilista
lesz az ember."
Többet ér az özvegy két fillérje
A hívők kisebb adományai melyekből épp kenyérre és villamosra jutott a pesterzsébeti festő csapatnak
adták az ihletett a mesternek, hogy a bibliai szegény özvegy példázatát fesse meg, akinek a
két fillére többet mond, mint a vagyonosok feltűnően adományozott érme.
Bernáth Aurél. A freskó újrafelfedezése.
Miután a szecessziós művekről megfeledkeztek (rosszabb esetben feljavítás cimen
eltakarították) a 60-as években egyvalaki merte ráirányítani a figyelmet a freskókra.
Bernáth Aurél a festő, művészeti író volt az.
"MILY MEGLEPETÉS! Hányan tudnak róla? Noha 25 éve befejezte már e nagyszerű freskókat. Az originális
nagy életmű híre még nem szivárgott be a fõváros központjáig, ahol a művészet fölmérését végzik. Ki tudja hát
jelentőségét?
Nagy Sándor élete fő művét alkotta meg a pesterzsébeti nagytemplomban, s őt e freskósorozat alapján a
magyar művészettörténet egyik nagyszabású és eredeti képviselőjének kell tartanunk."
(Népszabadság, 1966. március 13. 8-9.)
