Szecessziós magazin
Szecessziós építészet
Szecessziós építészet
Szecessziós építészet
* Kép info itt:    1    2    3  

Tartalom:






Lechner Ödön Budapesten már nem kapott munkát, a fővárostól távol, Pozsonyban építi meg monumentális remekét a Kék Templomot.
Egy pozsonyi fotós elküldött képei és barátnője szervezési munkája jóvoltából készült e képes és szöveges bemutató itt...







Amikor ez irás első változata 2008. decemberében megjelent Bugár-Mészáros Károly, a szerző szilárdan hitte, hogy a felújításokat el fogják végezni a tér elhanyagolt épületein. Sok képpel, valamint szöveggel kibővített mai cikke nemcsak a bekövetkezett felújítások miatt aktuális, de a Szabadság térnek legkomplettebb építésztörténeti leírása.









2013-ban ünnepeljük Henry Clemens van de Velde születésének 150. évfordulóját. A nemzetközileg is nagy ismertségnek örvendő belga festő, tervező, grafikus, gondolkodó, tanár és építész az Art Nouveau nagy művésze, akárcsak honfitársa Victor Horta, de ugyanakkor előfutára a modernizmusnak, a funkcionalizmusnak is




Az 1928-ban épült mozi a világ több egyiptomi mozija közt az egyetlen Magyarországon. Nemrég felújítva a város büszkesége lett.
A cikk szerzői: Molnár Katalin és L.Balogh Krisztina bemutatják történetét, a felújítási munkákat, elemzik stílusrészleteit, sok rajzzal és képpel illusztrálva
















A XX század első éveiben két új színház Budapesten a Király Színház és a Népopera. Utóbbi (ma Erkel Színház) újra megnyílik nemsokára (2012) az igéretek szerint. A tervező Márkus Géza építészete szorosan összefonódott a színházzal. Ezekről gyüjtöttünk képeket, és friss képsorozatot legismertebb épületéről, a kecskeméti Cifra Házról, ami a magyar szecesszió csúcs alkotása.








Rozsnyai József ez év elején tartott előadásában hét pontban foglalta össze a magyar szecessziós építészet legfontosabb jellemzőit. Ezt a hét gondolatkört mutatjuk be sok képpel, mint a magyar szecessziós építészet legfontosabb jellegzetességeit, e témát mintegy megvilágító lámpásokat.








Ezév márciusában jelentek meg magyar nyelven - a monarchia és egyben a premodern épitészet nagy alakjának - Otto Wagnernek az irásai valamint kitünő bevezető tanulmányok. Ennek kapcsán megvizsgáltuk Wagner és a budapesti épitészet ma is látható kapcsolatait.








A XIX század utolsó éveiben megtörtént az építészeti írók által régen várt fordulat. A század historikus, régebbről már bevált stílusai után az épület külső dekorációja átalakult, megérkezett a modern stílus, ami akkor a szecesszió volt. Ebben a nemzetközi szintű fordulatban volt úttörő szerepe a Lindenbaum házon megvalósított dekorációnak, tervezője Spiegel Frigyes az építész és iparművész .





...sose láttam amíg pesten laktam. talán most újították fel?
(egy internetes blogból).

Igen, a házat néhány éve újították fel, színes pompájában ragyog, főleg akkor, ha a reggeli nap fényében látogatjuk meg.
Szinte vakít a fémes aranybevonat a domborműveken. Nos ha ez az épület Párizsban lenne, és nem Pesten az Izabella utcában, értékelése, népszerűsége biztos más lenne... A korabeli épületdekoráció eredetéről itt olvashat...






a 90 éves Keresztes Gyula műépítészt köszöntötték május 26-án. Beszámolunk az eseményről, bemutatjuk a "Marosvásárhely szecessziós épületei" című könyvét, valamint egy kis részletet belőle és néhány képet a marosvásárhelyi Radó-házról, amiben Thoroczkay-Wiegand Ede lakott..











A belga Art Nouveau építészet legnagyobb alakja Victor Horta (1861 - 1947) valamennyi alkotása ma védett. Minden háza műemlék azóta, hogy legnagyobb épületét a Népszínházat 1965-ben nemzetközi tiltakozás és felháborodás ellenére lebontották. Születésének 150-ik évfordulójára 32 képpel és kisebb szöveggel emlékezünk meg életművéről.





Mottó

"Nincs semmi mentségünk, hogy bármit alkossunk, ami nem meglepően szép."

William Morris


A te magazinod



A dekoráció, most a XXI század elején ismét aktuális, az ornamentika és a díszítés igénye is visszatért, a szecesszió korszaka felértékelődött. Több olvasónk is küldött képeket és szöveget szecessziós témában Marosvásárhelyről, Pozsonyból, Kaposvárról, Budapestről, Szabadkáról, stb. Amennyiben szecessziós témában szöveget, képeket küldesz szívesen közöljük. Mert ez valóban a te magazinod (is).

Cimünk:

szecessziosmagazin@gmail.com

Itt lentebb lehet válogatni régebbi számainkból, vagy akár téma szerint is.

Téma válogató


Vélemény, info



Email címe (kötelező megadni, csak így megy el az üzenet):

A mi email címünk :
szecessziosmagazin@gmail.com

Facebook

Friss hírek, vélemények, tetszik :)
A Szecessziós Magazin Facebook oldalán a friss szecessziós eseményekről olvashatunk úgymint kiállitás megnyitók, könyvbeszámolók, séták, stb. Ugyanakkor azonnali vélemények, reagálások, az olvasók közti kapcsolatok helye a Facebook. Válassza itt a tetszik jelet vagy iratkozzon fel itt a Facebookra.

Régi számaink

2011
1.szám

Párizs, 1900
Rippl-Rónai Liszt metszete
Kolozsvári szecesszió
Tóth Szvetlána - tüzzománc
Victor Horta évforduló

2011
2.szám

Bukrán Edit - kerámia
Spiegel Frigyes épület
A Lindenbaum ház kapcsán
A páva az art nouveauban
Keresztes Gyula köszöntése
Rippl-Rónai, valamint új műtárgyak


2011
3.szám

Róth Miksa üveg
Gresham - Balogh Eleonóra üveg
A Bedő-házbeli ólomüvegablak
A nagyszentmiklósi kincsről
Rippl-Rónai, valamint új grafikák



2012
4.szám

Bécs és Budapest
Kaposvári szecesszió
Nagy Sándor Pesterzsébeten
A Szenes-ház Budapesten
Körösfői emléktúra
Fiumei mozaik


2012
5.szám

Mucha a rajzzseni
Rozsnyai J. előadása:
Magyar Szecesziós építészet
Márkus Géza, az építő festő
az Olbricht-házról
Plakátművészek, Paris 1900


2012
6.szám

A groteszk
A Kék Templom
Marosvásárhely - Ólomüveg
Tematikus útikönyv
Schiffer-villa ablaka
Spiegel F.: Üllői 21.




Szecessziós építészet
A Postatakarékpénztár oromzata.

A volt Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete. Budapest, V. kerület, Hold utca 4. Jelenleg a Magyar Államkincstár működik benne. Épült: 1900-1901.

Tervezte:
Lechner Ödön és Baumgarten Sándor

A Postatakarékpénztár Lechner leginkább megcsodált épülete, építészeti pályája csúcsát jelenti, azé a Lecheré, aki itt valósította leginkább kitűzőtt célját, a magyar építészeti stílus megteremtését.

Lechner úgy vált a magyar szecessziós építészet, a magyar építészet vezető egyéniségévé, hogy a régi stílusokról nem szólt támadólag, a szecessziót, az előző századtól való elszakadást nem hirdette, de megtette.

Ennek a hajdan kispénzű emberek bankjaként müködő épületnek belső térfelosztása és berendezése is ugyanigy csodálat tárgya lehetne, sajnos eredeti funkcióját elvesztette, belsője pedig még felújításra vár, a reményteljes igéret viszont megvan hozzá.

Az itt jelenlevő szövegek - célírányosan - a képen látható részletekkel foglalkoznak.

Vidd az egeret a kép felé, a megjelölt részek felé, hogy a részinformációk megjelenjenek.
A Postatakarékpénztár oromzata.
A toronytető és díszei

A torony és díszei
A tetődíszen látható bikafejek esetében Lechner a magyar ill. hun eredetűnek hitt aranylelet, a nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivóedényeiből indult ki, tisztelegve a múltból származó értékeink előtt. Ahogy ezt a harmonikus tetődíszt összeségében kialakította, páratlan szépségű. Összehozta a szecesszió mozgalmasságát és a klasszikus egyensúlyt. Sikeressége ugyanakkor a Lechner - Zsolnay baráti együttműködés eredménye is.

Lásd még magazin 3.számában a A nagyszentmiklósi kincs a Lechner és Zsolnay művekben cikket
A Postatakarékpénztár oromzata.
A méhkas szimbólum

A kaptár szimbólum

A méhkas formát Lechner ragyogó ötlettel mint pillérfőt alkalmazza, persze nem öncélú formaként, hanem a takarékosság, a gyűjtögetés banki szimbólumaként.

A pilléren lentebb látható (más részletképünkön pedig még nagyításban is) méhek sorakoznak felfele amint gyüjtésükből hazatérve a méhkas fele igyekeznek.
A Postatakarékpénztár oromzata.
Róth Miksa a mozaikról

Róth Miksa mozaik Róth Miksa mozaik


"Midőn a Postatakarékpénztár palotája épült, hozzám fordult Lechner Ödön azzal a kérdéssel, hogy tudnék-e - az eddig csak zárt és határozott felületeken alkalmazott mozaik helyett - vakolat-háttérbe behelyezett szabadrajzú mozaik-disziteseket késziteni. A felvetett gondolatot magamávé tettem és sikerült olyképpen megvalósitanom, hogy a mozaik-diszitést - mely látszólag a vakolat-háttérbe van elhelyezve - attól függtelenül tartós anyagba beágyaztam, úgy, hogy amennyiben a vakolat idővel leromlanék, a mozaik sértetlenül és szilárdan megmarad a helyén"

Róth Miksa - Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről, Budapest, 1942
A Postatakarékpénztár oromzata.
A lechneri téglaszalagok
Róth Miksa mozaik Róth Miksa mozaik
Akkor és most. Az épület akkor - egy ilyen nagyméretű középület esetében - szokatlanul sikszerűnek tünt, még központi falsikja sem emelkedik ki. Ma, a modern épitészet ismeretében ez már nem annyira feltűnő. Amit viszont ma is mindannyian csodálunk azok a lendületes-vonalas fali diszitőelemek, a téglaszalagdiszek, Lechner sokak által követett találmánya.

Ami általános és szecessziós jellegű. A századvégi ill. századfordulós festészet és ornamentika általános jellemzője volt a sikszerüség és a vonalakra épitő mozgalmas kompozició. Lásd ezzel kapcsolatban cikkünk - A Nabik csoportja és Rippl-Rónai - 2011 / 2.szám

Ami viszont egyedi és sajátosan lechneri, azok a vonalas diszek formája amennyiben Lechner azok megalkotásakor szem előtt tartotta a magyar népi diszitőművészet korában ismert mintáit.
A torony és díszei
A méhkas szimbólum
Róth Miksa mozaik
Téglaszalagok

Ablakot bezár



Szecessziós építészet
A Török bankház oromzata.

Budapest, V. kerület, Szervita tér 3. Épült: 1906-ban.

Tervező épitészek: Böhm Henrik és Hegedüs Ármin, statikus: Hahrer Lipót, üvegmozaik: Róth Miksa, szobrász: Kiss György, kivitelező: Zeuner Gyula

A Szervita tér, a századelő gazdasági lendülete közepette mozgalmasabb központ volt mint ma. A volt Török és Társa bankház székházának a modernséget, a gazdagságot és a banki megbizhatóságot kellett sugároznia. Igy korában az egyik legmodernebb épület született itt meg, vasszerkezetbe helyezett üveg függönyfallal, ugyanakkor diszes főpárkánnyal. Innen az épület kettőssége, a modern vas és üveg szerkezet és a franciás art nouveau stilusához közeli gyönyörű pártázat. A felújitásra 2000-ben került sor (tervező: BAUPLAN Kkt.)

Az épület leghangsúlyosabb része a homlokzaton a felső rész, a két Hermes domborművel diszitett főpárkány fölött. Ez az épitészeti szakmában attikafalnak nevezett falfelület, ami eltakarja a tetőt, jelen esetben egy hatalmas üvegmozaikot tartalmaz. Ez Budapest legnagyobb mozaikja, Róth Miksa alkotása, képi tartalma a magyar nemzet dicsőséges múltja, annak ideája. Középen Szűz Mária mint a Magyarok Nagyasszonya, körülötte történelmi alakok, Rákoczi Ferenc, Kossuth Lajos és a népet jelképező tömeg.

Ablakot bezár



Szecessziós építészet
A Gresham-palota. A déli saroktorony és kupola.

Eredetileg iroda és lakóépület, ma Four Seasons Hotel Gresham Palace Hotel.
Budapest, V. kerület, Széchenyi István tér 5-6. Épült: 1906-ban.

Tervező iroda: Quittner Zsigmond irodája, benne fontos szerepe volt a Vágó fivéreknek (József és László) Épittető: Gresham Biztositó társaság, épitő: Mann József, szobrász: Maróti Géza, Telcs Ede, Margó Ede, Ligeti Miklós, Pongrácz D. Szigfrid, üvegmozaik(a képen): Róth Miksa.

Amig a Török Bankház (szintén 1906-ból) a modern épitészeti megoldásokat is tartalmazza, szecessziós és premodern összhangban, addig a Gresham-palota a közvetlen múlt irányából érkezik, szecessziós historizmusként.

Ennek oka egyrészt a tervező Quittner, aki többnyire historizáló (ekletikus, neoreneszánsz) épületeket tervezett, és vele dolgozó Vágó József aki a szecesszióhoz kötödő mestereknél tanult és dolgozott. Másrészt a századelőre a monarchiában jellemző volt a szecesszió és historizmus együttélése.

Ablakot bezár